hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amikor a táppénzjogosultság lejár: mit tehet a munkavállaló, az egyéni és a társas vállalkozó?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Mi történik, ha valaki tovább beteg – ebből kifolyólag keresőképtelen –, mint amennyi időre táppénzre jogosult? Mi a teendő munkavállaló esetében, mit kell tennie a munkáltatónak, illetve az egyéni és a társas vállalkozóknak? Cikkünk a fenti kérdéseket járja körbe.

Az kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 46. § (1) bekezdése alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző – 48/A § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, maximum egy éven át jár.

Olvassa el az Adózóna „Részmunkaidőben foglalkoztatott személy nyugdíjjogszerzése”, „Adócsomag 2024: javaslatok az ekho, az efo és a járulékszabályok jövő évi módosítására” és „Így lehet öregségi nyugdíj a rokkantsági ellátásból: nem automatikus a folyamat” című írását!

E tekintetben a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E § alapján megállapított gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.

Fő szabály szerint tehát táppénzt a keresőképtelenség kezdőnapján fennálló folyamatos biztosítási időnek (csökkentve a táppénzelőzmény idejével) megfelelő időtartamra kaphatunk. (A jogszabály ez alól számos kivételt tesz: gyermekápolási táppénz, 18 év alattiak táppénze, pályakezdők stb., de jellemzően az előzőekben említettek szerinti kalkulálhatunk.)

Például, ha egy munkavállaló munkaviszonya február 28-án megszűnt, és csak április 11-én létesített új biztosítási jogviszonyt, akkor az e jogviszonyában május 8-án kezdődő betegség miatti keresőképtelenségére tekintettel legfeljebb 27 napra jogosult táppénzre. Igaz, ezt megelőzően megilleti őt 11 nap betegszabadság is, tehát 38 napra biztosított az ellátása.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi történik abban az esetben, ha az érintett ezt követően is keresőképtelen!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helyiadó-számítás komplex megosztással

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó és a könyvkiadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink