Alkalmi munkavállalás, álláskeresési járadék: így számítanak nyugdíjazáskor

  • adozona.hu

Szolgálati időnek minősül-e az alkalmi munkavállalás, illetve az álláskeresési járadék folyósításának időtartama a nyugdíj megállapításánál, az így szerzett jövedelmet, juttatást figyelembe veszik-e a nyugdíjszámításnál? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

"Van-e jelentősége annak a ténynek, hogy valakinek a nyugdíjkorhatár elérése előtt 3-5 évvel a munkaviszonya megszűnik, és alkalmi munkavállalásból szerez jövedelmet? A nyugdíj összegének számításánál a nyugdíj előtti 3-5 év jövedelme milyen súllyal szerepel? Fontos kérdések ezek számunkra,mivel a Covid-19 miatt több munkavállalónk munkaviszonyának megszüntetésére kényszerülünk, és szeretnénk tisztában lenni a jövőbeni kihatásokkal" – magyarázta olvasónk.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyszerűsített foglalkoztatottként alkalmazott munkavállaló e tevékenysége alapján nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerez. Esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke – attól függően, hogy a keresőtevékenység mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, vagy alkalmi munkavégzés – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, illetve 1000 forint. Filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint a közteher mértéke. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Meg kell említeni továbbá, hogy mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára azonos felek között az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama adott éven belül nem haladhatja meg a 120 napot, kizárólag alkalmi munka esetén pedig a 90 napot. Ez azt is jelenti, hogy az a személy, aki éven belül csak egy munkáltatóval köt egyszerűsített munkavállalói szerződést, adott éven belül legfeljebb az előzőekben említett mértékű szolgálati időt tud szerezni.

Az álláskeresési járadék időtartamát, mivel ezen ellátásból is vonnak nyugdíjjárulékot, szintén figyelembe kell venni nyugdíjra jogosító szolgálati időként. A nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításakor viszont a járadék összegét kizárólag abban az esetben kell figyelembe venni, ha annak figyelembe vétele nem rontja le az átlagkereset összegét. Azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt ilyen típusú munkaerőpiaci támogatásban részesültek, kettős számítást kell végezni: az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.

Mivel a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig szerzett járulékalapot képező jövedelmek alapján kell kiszámítani, ezért természetesen minden adott év keresete hasonló hatással van az átlagkereset összegére.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close