hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A szochokedvezmények igénybevételének egyes korlátai

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Gyakran merül fel problémaként, hogy a szochokedvezményeknek milyen időbeli, személyi vagy összegbeli korlátai vannak. Cikkünkben néhány ezzel összefüggő, sokakat érintő kérdésre adunk választ.

Az első, amit általánosságban ki kell emelnünk, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben (szochotörvény) foglalt kedvezmények kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók esetén érvényesíthetők. Ez alól egyedüli kivételt a 13. szakasz szerinti megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos járulékkedvezmény képez, ami a munkaviszonyban álló dolgozókon túl a társas vállalkozói jogviszonyban állók után is igénybe vehető, illetve az egyéni vállalkozó saját maga után is élhet vele.

De nem csak ebben különbözik az ezen paragrafus szerinti kedvezmény a többitől, hanem a kedvezmény alapját illetően is. A szochotörvény 10-12., illetve a 15. paragrafusai szerinti kedvezmények esetében ugyanis a kedvezmény alapja nem az adóalap, hanem a bruttó munkabér törvényben meghatározott százaléka, míg a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó adókedvezménynél az adóalapból kell kiindulni.

Hallgassa meg a társadalombiztosítás általános szabályaira vonatkozó tájékoztatónkat is a cikk szerzőjétől!

Ez jelentős eltérés, mivel a törvény 17. paragrafusának (2) bekezdése pontosítja, hogy az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

Ennek megfelelően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (7) bekezdésének 3. pontja alapján a személyi jellegű kifizetésnek minősülő tételek (például lakhatási költségtérítés, lakásépítésre nyújtott támogatás, étkezési térítés, jubileumi jutalom, betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés, végkielégítés), noha összevont adóalapba tartozó jövedelemként járulék- és szochoalapot képeznek, kedvezmény meghatározása során nem vehetők figyelembe.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezt példán keresztül is magyarázzuk, és a kedvezmény igénybevételét befolyásoló további korlátozásokra is rámutatunk!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink