A nap kérdése: kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjpénztári felvét után?

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha 2025-ben a nyugdíjpénztár tagja az egyéni nyugdíjszámláján tartott összeget 10 év várakozási idő után, de még nyugdíjba vonulása előtt felvette, az ebből származó bevétel beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó maximumába. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: 2025-ben a nyugdíjpénztár tagja az egyéni nyugdíjszámláján tartott összeget 10 év várakozási idő után, de még nyugdíjba vonulása előtt felvette. A kifizetés összegéről igazolást kapott, amely szerint – kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén kifizetett részt – az Szja tv. 28. § (8) bekezdés szerint – mivel nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak – a tag olyan adóköteles jövedelme, amely után a pénztárt mint kifizetőt szja-előleg-levonási kötelezettség, a pénztártagot pedig kifizetés időpontjával egyidejűleg kiadott igazolás alapján – a Szocho tv. szerint százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. Kérdésem, hogy a nyugdíjpénztártól felvett bevétele beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó maximumába. A munkabére és a nyugdíjpénztártól felvett bevétele együtt 7 316 000 forint lesz. Kérdés, hogy a különbözet után (337 ezer forint) nem kell-e a szochót megfizetnie.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) értelmében, ha a kifizető nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor ez a kötelezettség a magánszemélyt terheli.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmében ilyen esetben a bevétel 89 százaléka számít adóalapnak. Ennek következtében ezt az adóalapot és a munkabért mint összevonás alá eső jövedelmet együttesen kell figyelembe venni a szochokorlát megállapításakor.

Ezek a jövedelmek nem tartoznak a korlátos jövedelmek közé, azonban a korlát összegénél figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha van más, például osztalékból származó jövedelme, akkor azután már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.