hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katázás hatása a saját jogú nyugdíjra – ilyen összegekre lehet számítani

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

A katás vállalkozások elterjedésével gyakran merül fel kérdésként, hogy a főállású kisadózás a nyugdíjazás során hátrányosan érintheti-e a vállalkozót. Írásunkban példák segítségével mutatjuk be, milyen havi nyugdíjösszegekre lehet számítani.

2013. január 1-jétől lépett életbe a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.), mely a vállalkozók számára egy új, a korábbiakhoz képest jóval kedvezőbb közteherfizetést vezetett be.

A törvény vonatkozó rendelkezései szerint a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével eleget tesz a közteherfizetési (adó-, járulék-) kötelezettségének. A jogszabály 2014-es módosítása óta a vállalkozás magasabb, havi 75 ezer forint összegű tételes adó megfizetését is vállalhatja.

A kisadózó vállalkozások elterjedésével felmerül a kérdés, hogy a főállású kisadózóként történő közteherfizetés hátrányosan érintheti-e a vállalkozót a majdani nyugdíj jogszerzésében.

A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható öregségi nyugdíj összege a megszerzett szolgálati idő hosszától és az alapjául szolgáló havi átlagkereset mértékétől függ. Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset (1988-tól a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező kereset) alapján meghatározott nyugdíjalapból, a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Jogosultság öregségi nyugdíjra 2022-ben", "Nők 40 esetében lehetséges-e a szolgálati idő megváltása?", valamint "Keresőtevékenység öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás mellett 2022-ben" című írását is, illetve rendelje meg a HVG TB 2022 különszámát kiadói kedvezménnyel!

A fentiekben említett kérdés megválaszolásához tehát azt kell vizsgálni, hogy a főállású kisadózónak e jogviszonyából milyen összeget lehet majd figyelembe venni járulékalapként, illetve mennyi szolgálati időt szerez a jogviszonya alapján.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell számolni, és milyen havi nyugdíjösszegekre lehet számítani!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Csere erdősítés

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs