hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járulékfizetés: speciális esetek, amikor elválik a biztosítási kötelezettségtől

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
1

Magyarországon a társadalombiztosítás kötelező, tehát, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, az a törvény erejénél fogva – a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. szakaszában taglalt feltételek mellett – biztosítottá válik, és járulékfizetési kötelezettség terheli. Más megközelítésben, nem attól válik biztosítottá valaki, hogy járulékot fizet, hanem azért fizet járulékot, mert biztosított.

A járulékfizetési kötelezettséget tehát a biztosítási kötelezettség alapozza meg, ami a biztosítás alapján és annak tartama alatt áll fenn. Ugyanakkor vannak olyan speciális helyzetek, amikor a biztosítás és a járulékfizetés időszaka eltér egymástól, tehát a járulékfizetés bizonyos tekintetben elválik a biztosítási jogviszonytól.

E tekintetben első helyen a Tbj. 16. szakaszában említett olyan időtartamokat említjük meg, amelyek esetében – noha munkavégzési kötelezettség híján nem kerül sor járulékfizetési kötelezettségre – de a biztosítás mégsem szünetel.

Például, ha a biztosított keresőképtelen, nem kell munkát végeznie, és nem kap díjazást, nem fizet járulékot, de táppénzben részül, és így a biztosítása nem szünetel. Vagy, ha a fizetés nélküli szabadságon lévő szülő gyesben részesül, szintén biztosított, noha a munkaviszonyára tekintettel nem fizet járulékot.

AJÁNLJUK FIGYELMÉBE az Adózóna legújabb videós tájékoztatóját szakértőnkkel:
Széles Imre: tulajdonos, ügyvezető, kisadózó – tb többes szereposztásban

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében – legalábbis látszólag – szintén borul a járulékfizetés és biztosítás „párhuzama”. A Tbj. már említett 16. szakaszának f) pontja értelmében szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. Ugyanakkor a Tbj. 40. paragrafus (4) bekezdésének f) pontja alapján a biztosított többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó csak abban az esetben mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a tevékenységét a hónap egészében szünetelteti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezt példával is szemléltetjük, és ismertetjük a katásokra, illetve az őstermelőkre érvényes, ide vonatkozó járulékszabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Célszerű lett volna megemlíteni azt az esetet is, amikor az egyéni vállalkozó szüneteltet, de a szünetelés előtt igényelt és kapott is CSED vagy GYED ellátást. Ezt az esetet a NEAK rosszul kezeli, a kormányhivatal meg vakon megy utána a téves informatikai beállításnak és kötelezi a NAV-ot, hogy szabja ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, holott CSED, GYED alatt nem merülhet fel ESZJ.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi pótlék / koszovói állampogár

Széles Imre

tb-szakértő

Kapcsolt vállalkozások minősítése

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink