Járulékfizetés: speciális esetek, amikor elválik a biztosítási kötelezettségtől

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
1

Magyarországon a társadalombiztosítás kötelező, tehát, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, az a törvény erejénél fogva – a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. szakaszában taglalt feltételek mellett – biztosítottá válik, és járulékfizetési kötelezettség terheli. Más megközelítésben, nem attól válik biztosítottá valaki, hogy járulékot fizet, hanem azért fizet járulékot, mert biztosított.

A járulékfizetési kötelezettséget tehát a biztosítási kötelezettség alapozza meg, ami a biztosítás alapján és annak tartama alatt áll fenn. Ugyanakkor vannak olyan speciális helyzetek, amikor a biztosítás és a járulékfizetés időszaka eltér egymástól, tehát a járulékfizetés bizonyos tekintetben elválik a biztosítási jogviszonytól.

E tekintetben első helyen a Tbj. 16. szakaszában említett olyan időtartamokat említjük meg, amelyek esetében – noha munkavégzési kötelezettség híján nem kerül sor járulékfizetési kötelezettségre – de a biztosítás mégsem szünetel.

Például, ha a biztosított keresőképtelen, nem kell munkát végeznie, és nem kap díjazást, nem fizet járulékot, de táppénzben részül, és így a biztosítása nem szünetel. Vagy, ha a fizetés nélküli szabadságon lévő szülő gyesben részesül, szintén biztosított, noha a munkaviszonyára tekintettel nem fizet járulékot.

AJÁNLJUK FIGYELMÉBE az Adózóna legújabb videós tájékoztatóját szakértőnkkel:
Széles Imre: tulajdonos, ügyvezető, kisadózó – tb többes szereposztásban

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében – legalábbis látszólag – szintén borul a járulékfizetés és biztosítás „párhuzama”. A Tbj. már említett 16. szakaszának f) pontja értelmében szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. Ugyanakkor a Tbj. 40. paragrafus (4) bekezdésének f) pontja alapján a biztosított többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó csak abban az esetben mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a tevékenységét a hónap egészében szünetelteti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezt példával is szemléltetjük, és ismertetjük a katásokra, illetve az őstermelőkre érvényes, ide vonatkozó járulékszabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Célszerű lett volna megemlíteni azt az esetet is, amikor az egyéni vállalkozó szüneteltet, de a szünetelés előtt igényelt és kapott is CSED vagy GYED ellátást. Ezt az esetet a NEAK rosszul kezeli, a kormányhivatal meg vakon megy utána a téves informatikai beállításnak és kötelezi a NAV-ot, hogy szabja ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, holott CSED, GYED alatt nem merülhet fel ESZJ.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan haszonélvezeti jogból származó bevétel szja

dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda

Orvosi alkalmassági

dr. Kéri Ádám Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Munkáltatói jogkör

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink