adozona.hu
Járulékfizetés: speciális esetek, amikor elválik a biztosítási kötelezettségtől
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/A_jarulekfizetes_specialis_esetei_amikor_el_EFZL97
Járulékfizetés: speciális esetek, amikor elválik a biztosítási kötelezettségtől
Magyarországon a társadalombiztosítás kötelező, tehát, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, az a törvény erejénél fogva – a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. szakaszában taglalt feltételek mellett – biztosítottá válik, és járulékfizetési kötelezettség terheli. Más megközelítésben, nem attól válik biztosítottá valaki, hogy járulékot fizet, hanem azért fizet járulékot, mert biztosított.
A járulékfizetési kötelezettséget tehát a biztosítási kötelezettség alapozza meg, ami a biztosítás alapján és annak tartama alatt áll fenn. Ugyanakkor vannak olyan speciális helyzetek, amikor a biztosítás és a járulékfizetés időszaka eltér egymástól, tehát a járulékfizetés bizonyos tekintetben elválik a biztosítási jogviszonytól.
E tekintetben első helyen a Tbj. 16. szakaszában említett olyan időtartamokat említjük meg, amelyek esetében – noha munkavégzési kötelezettség híján nem kerül sor járulékfizetési kötelezettségre – de a biztosítás mégsem szünetel.
Például, ha a biztosított keresőképtelen, nem kell munkát végeznie, és nem kap díjazást, nem fizet járulékot, de táppénzben részül, és így a biztosítása nem szünetel. Vagy, ha a fizetés nélküli szabadságon lévő szülő gyesben részesül, szintén biztosított, noha a munkaviszonyára tekintettel nem fizet járulékot.
AJÁNLJUK FIGYELMÉBE az Adózóna legújabb videós tájékoztatóját szakértőnkkel: Széles Imre: tulajdonos, ügyvezető, kisadózó – tb többes szereposztásban |
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében – legalábbis látszólag – szintén borul a járulékfizetés és biztosítás „párhuzama”. A Tbj. már említett 16. szakaszának f) pontja értelmében szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. Ugyanakkor a Tbj. 40. paragrafus (4) bekezdésének f) pontja alapján a biztosított többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó csak abban az esetben mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a tevékenységét a hónap egészében szünetelteti.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezt példával is szemléltetjük, és ismertetjük a katásokra, illetve az őstermelőkre érvényes, ide vonatkozó járulékszabályokat!
Hozzászólások (1)
Célszerű lett volna megemlíteni azt az esetet is, amikor az egyéni vállalkozó szüneteltet, de a szünetelés előtt igényelt és kapott is CSED vagy GYED ellátást. Ezt az esetet a NEAK rosszul kezeli, a kormányhivatal meg vakon megy utána a téves informatikai beállításnak és kötelezi a NAV-ot, hogy szabja ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, holott CSED, GYED alatt nem merülhet fel ESZJ.