hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Módosultak a jogi személyek döntéshozatali szabályai

  • dr. Seregély Barbara ügyvédjelölt, CLV Partners Csabai és Papp Ügyvédi Iroda

A polgári törvénykönyv (Ptk.) 2014 óta történő alkalmazásával kellő tapasztalatra tehettünk szert annak hiányosságai, ellentmondásai vagy éppen szükségtelen rendelkezései kapcsán. A kialakult gyakorlat és a tendenciózusan visszatérő jelzések alapján 2021 nyarán a jogalkotó átfogóan felülvizsgálta a Ptk.-t, és annak számos cégjogi rendelkezését módosította.

Ptk. változtatásai három főbb lépésben kerülnek bevezetésre: 2021 nyarától, 2022. január 1., illetve 2023. január 1. napjától kezdődően.

Az alábbiakban a jogi személyek és szűkebb értelemben a gazdasági társaságok valamilyen döntéshozatalát érintő szabályok tényleges vagy látszólagos változásáról adunk tájékoztatást.

Egyesületi elnökség, illetve részvénytársaság/szövetkezet igazgatóságának döntéshozatala

Egy szervezet döntéshozatalra jogosult testülete annak legfőbb szerve. A legfőbb szervet egyesület esetén elnökségnek, részvénytársaság, illetve szövetkezet vonatkozásában igazgatóságnak hívjuk. A törvény kimondja, hogy az elnökség/igazgatóság a határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

Január 1. napjával törlésre került az a rendelkezés, miszerint a szótöbbségnél alacsonyabb arányt előíró létesítő okirati rendelkezés semmis. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mostantól a társaság érvényesen határozhatna meg alacsonyabb szavazati arányt. A törlés oka inkább jogtechnikai, mintsem érdemi módosítás. Feltehetően arra azért került sor, mert az általános rendelkezések már eleve tartalmazzák e szabályt. Ebből kifolyólag tehát a rendelkezés törlése érdemi változást nem jelent a döntéshozatalban, hiszen az általános szabályok továbbra is tiltják az egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb szavazati arány kikötését.

Felügyelőbizottságot érintő módosítások

A felügyelőbizottság működése, annak határozathozatala vonatkozásában csakugyan igazak a legfőbb szerv döntéshozatala kapcsán írtak. Tehát, bár törlésre került a felügyelőbizottságnál korábban szerepelt kógens rendelkezés, miszerint szótöbbségnél alacsonyabb arányt nem lehet előírni, az az általános szabályok szerint továbbra is érvényes.

Rögzíti továbbá a módosítás, hogy felügyelőbizottsági tag jogi személy is lehet, csupán ki kell jelölni egy természetes személyt, aki a feladatokat ténylegesen ellátja. Ez a gyakorlati életben eddig is működött, így valódi változás nem történt, csupán a jobb érthetőséget szolgálja a kibővített rendelkezés.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a megismételt taggyűlésre/közgyűlésre, valamint az rt.-k igazgatótanácsának összetételére vonatkozó módosításokat!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisüzemi bortermelés

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Kölcsön kamat

Nagy Norbert

adószakértő

Ekho minimálbér alatti jövedelem esetén, arányosítás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink