További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így veheti meg a céges autót a többségi tulajdonos

  • adozona.hu
3

Hogyan veheti meg a céges autót a kft.-től az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Van egy céges autónk a kft.-ben, amit az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag, aki egyben a cég ügyvezetője is, meg szeretne vásárolni a cégtől. Az ügyvezetőnek 52 százalékos többségi szavazata van a cégben, és egyszerű többséggel a taggyűlés határozatképes. Az autó eladási ára az eurotax rendszer szerint lenne meghatározva. Kérdésem a következő: 1. Szükséges-e a másik tulajdonos tag (két tulajdonos tag van a kft.-ben) beleegyezése az autó értékesítéséhez, vagy ezt eldöntheti az ügyvezető egyszemélyben, és 2. szükséges-e taggyűlésen határozni az eladásról abban az esetben, ha az autót a cég egyik tulajdonosa szeretné maga megvásárolni?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés első része a döntésről szól. A taggyűlés, a társasági szerződés, az ügyvezetői jogosítványok kérdése nem számviteli és nem adózási, hanem jogi kérdés. Ha a feltett kérdésben megismert információkat elfogadom, akkor a vázolt adatok alapján az ügyvezető döntési pozícióban van.

Minden gazdasági társaságnak évente legalább egy alkalommal össze kell hívnia a legfőbb szervét (a kft.-k esetében a taggyűlését), hogy döntsön a beszámoló elfogadásáról. Éppen ezért minden tulajdonosnak és ügyvezetőnek ismernie kell a taggyűlés összehívására vonatkozó szabályokat.

Az új Ptk.-ban

•    a minden jogi személyre vonatkozó szabályok a 3:16–3:20 szakaszokban,

•    a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok a 3:109–3:111 szakaszokban,

•    míg a csak a korlátolt felelősségű társaságok taggyűlésére vonatkozó szabályok a 3:188–3:195 szakaszokban találhatóak.

A fentieken kívül a társasági szerződés is tartalmazhat rendelkezéseket a taggyűlés összehívására vonatkozóan. Ezek lehetnek az új Ptk.-t kiegészítő szabályok vagy a tagok az új Ptk. rendelkezésétől eltérően is szabályozhatnak kérdéseket, ha ezt az Alkotmány kifejezetten nem tiltja.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány alapvető szabályt ismertetek a taggyűlés összehívására vonatkozóan:

•    A taggyűlést főszabályként az ügyvezető hívja össze, de bizonyos esetekben a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a felügyelőbizottság is jogosult vagy köteles a taggyűlést összehívni.

•    Az összehívás meghívó küldésével vagy közzétételével történik.

•    A meghívónak tartalmaznia kell

 o    a jogi személy nevét és székhelyét;

 o    az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

 o    az ülés napirendjét.

•    A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

•    Csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

•    A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie.

•    Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

•    Főszabály, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

•    Ha a taggyűlés nem határozatképes, akkor megismételt taggyűlést lehet tartani, amelyen az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.

•    A szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg döntéseiket, de bizonyos kérdésekben egyhangú szavazati arány szükséges.

•    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 o    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

 o    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

 o    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

 o    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

 o    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 o    aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

•    Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről jegyzőkönyv készüljön.

•    Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvébe késedelem nélkül bevezetni.

A nem szabályosan összehívott vagy lefolytatott taggyűlés a későbbiekben jogi gondokat vethet fel.

A fenti szabályok ismerete mellett ajánlott jogász, ügyvéd közreműködését igénybe venni a a taggyűlési igény meghatározásához vagy a taggyűlés lebonyolításához, és abban is, hogy nem adójogilag mi legyen a jármű eladási ára, annak érdekében, hogy a másik tulajdonos később ne emeljen kifogást.

Ezzel rátérhetünk a kérdés második részére, azaz, ha a tagi viszonyokat már a fentiekben elrendeztük, akkor eljutunk az adójogi viszonyhoz, az úgynevezett kapcsolt viszony és a piaci ár kérdéséhez.

A többségi tulajdon miatt az ügyvezető kapcsolt viszonyban van a társasággal és a társasági jogi szabályokon kívül alkalmazni kell az adóalapok szempontjából az eladási ár és a piaci ár különbségét. Ha ez azonos, akkor nincs korrekció.

A megállapításra, amennyiben a kapcsolt vállalkozások magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak, mint amit független felek egymás között alkalmaznának, az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbségével az adózás előtti eredményt a felek kölcsönös nyilatkozat alapján a bevallásban módosíthatják, de a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóalap növelése kötelező. Az adóhatóság az ellenőrzés során is módosíthatja az adóalapokat.

Mivel a piaci ár meghatározása nem könnyű feladat, ezért a Tao. törvény módszereket tartalmaz annak megállapítására, egyik elfogadott módszer a kérdésben ismertetett összehasonlító árak módszere is.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (3)

Ruszin Zsolt

A Kft persze, hogy nem fizet Tao-t, de leadózza a piaci érték alatt eladott, vagy az ügyvezető tulajdonába került autót, mint "juttatást".

Szja tv, 69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.

Vadász Iván

A Tao tv 18. § (1) bek.b) pontja alapján nem kell a korrekciót alkalmazni, tehát az ügyvezető, mint magánszemély piaci ár alatt is megvásárolhatja a járművet.

Ruszin Zsolt

Kúria Pfv. 20.978/2015/5. - Polgári ügyben hozott határozatában egyetértett azzal, hogy a taggyűlési döntés hiányában a taggal kötött szerződés nem jött létre.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kata – sofőr

Szipszer Tamás

adószakértő

Bt. áttérése katára

Szipszer Tamás

adószakértő

Mikor jár a gyes?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X