Kapcsolt vállalkozások között tárgyi eszközök adásvétele

Megosztás Tetszik

Adott két kapcsolt vállalkozás, ahol az anyavállalat a társasági adó alanya, míg a leányvállalat kivás. Egymás közötti adásvétel esetében, milyen értéken veheti át az eszközöket az anya- a leányvállalattól? Milyen korrekciókat kell esetleg végezni? Az áfa levonható lesz vagy sem? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott „A” cég (anyavállalat) és leányvállalata „B” cég. Úgy alakult, hogy bizonyos tárgyi eszközöket át kell vennie „A” cégnek „B”-től. Mindkét cég profilja termékkereskedelem, így a tárgyieszköz-adásvétel egyik cégnél sem jellemző piaci ügylet. A tárgyi eszközök között van irodai berendezés (kanapé, asztal, szék stb.), számítógép, konyhai eszköz (mikrosütő, hűtő), aminek többsége nulla könyv szerinti értéken van, hiszen kis értékű tárgyi eszközök. Ezen felül van egy személygépkocsi is, amely már csak maradványértéken van nyilvántartva, piaci ára most sokkal magasabb egyébként. Piaci értékelés biztosan nem lesz, és ezek használt eszközök, tehát az új árakhoz nem lehet viszonyítani. Az anyavállalat a leányvállalattól milyen értéken veheti át az eszközöket? És ha nem úgy, akkor melyik cégben, milyen korrekciót kell végezni? „A” cég társaságiadó-alany, „B” vállalat kivaalany. A személygépkocsi esetében is hasonló a kérdés, milyen értéken lehet átvenni, és ha jól gondolom, ez esetben sem vonható le az áfa. A jövőben „A” vállalat használná menetlevéllel, céges fuvarozásra.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az anyavállalat és a leányvállalat egymással szabadon megállapodhat az árakban. Az adókötelezettségek szempontjából azonban az Art. 3. § (2) bekezdése szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. A Tao. törvény külön is előírja a 18. §-ban, hogy ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak – a Tao. törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – módosítani kell az adózás előtti eredményt.

Mindenképpen meg kell tehát határozni – a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében megfogalmazott módszerek segítségével – a szokásos piaci árat, és ezen ár és az alkalmazott ár különbözetével a tao-alanynak – ha kisebb az alkalmazott ár miatt az adózás előtti eredménye, mint szokásos piaci ár mellett lenne – növelni kell az adóalapot a Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pont szerint. Ha a tao-alanynak nagyobb az adózás előtti eredménye az alkalmazott ár miatt, mint lenne szokásos piaci áron, akkor csökkentheti az adóalapot a különbözettel – tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolásának éveire elosztva – ha rendelkezik a másik fél által a Tao. tv. 18. § (1) bekezdés ac)–ad) alpontjában előírt nyilatkozattal.

A tao-alanynak – ha nem kisvállalkozás (Tao. tv. 4. § 24. pont) – el kell készíteni a Tao. tv. 18. § (5) bekezdése szerint a szokásospiaciár-nyilvántartást a 32/2017. NGM rendeletben (rendelet) foglaltak figyelembevételével, kivéve, ha a rendelet e nyilvántartás alól mentesítést ír elő.

A nyilvántartás hiánya mulasztási bírságot vonhat maga után, amelynek mértéke az Art. 230. § (1)–(2) bekezdése szerint 5 millió forintig, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 10 millió forintig terjedhet. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

A rendelet 8. §-a szerint a kisvállalkozásnak nem minősülő és a nyilvántartás alól nem mentesülő tao-alanynak az adóhatóság felé a rendelet 8/A §-ában megfogalmazott (az adónál értelmezhető) adatokat kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítése érdekében a Pénzügyminisztérium egy tájékoztatót állított össze, amelynek célja elősegíteni az adózók jogkövetését. A tájékoztató itt érhető el.

A kivaalanynak a Katv. 20. § (5) bekezdése szerint ha kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, – más módosító tételektől függetlenül – az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy kell módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani. Természetesen a tao-alany által készített nyilvántartásban meghatározott szokásos piaci ár itt is elfogadható.

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó az áfatörvény 124. § (1) bekezdés d) pont szerint nem vonható le, kivéve az áfatörvény 125. §-ában felsorolt eseteket.