Tulajdonosi követelés elszámolása jegyzett tőke csökkentése esetén

Megosztás Tetszik

Egy társaságnál a jegyzett tőke jelentős összegű csökkentése esetén az eredménytartalék arányosan a tulajdonos vagyonává válik. Felmerült a kérdés, hogy a tulajdonosnak mikor és milyen módon szükséges adóznia ezen jövedelem után. Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy társaság jelentős összegű és mértékű jegyzett-tőke-csökkentést hajt végre. Az eredménytartalék azonos arányban az egyszemélyes tulajdonos vagyonává válik. A kérdés: mikor kell leadóznia a tulajdonosnak ezt a jövedelmet, amelyet nem tud és nem akar a vállalkozásból kivonni. Akkor szerzi-e a jövedelmet, amikor „nyilvántartásba " veszik a követelését a céggel szemben, vagy akkor, amikor az említett eredménytartalék-hányad ténylegesen kivonásra kerül a vállalkozásból? Képezhet-e a tulajdonos tőketartalékot belőle, és milyen módon, és ha igen, nem érinti-e hátrányosan ez őt?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdésből nem derül ki, hogy az egyszemélyes társaság kft. vagy részvénytársaság. Nem ismert az sem, hogy az egyedüli tulajdonos társaság vagy magánszemély. A válaszban ezért minden esetre kitérünk.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:202. § (1) bekezdése szerint a kft. a törzstőkét, a 3:309. § (3) bekezdése szerint részvénytársaság az alaptőkét tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából szállíthatja le. A tulajdonosnak követelése akkor keletkezik, ha a törzstőke, az alaptőke leszállítása tőkekivonás célból történt. Ez esetben a tagot a törzstőke, a részvényest az alaptőke csökkenése arányában a törzstőkén, alaptőkén felüli saját tőke – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – összege illeti meg a Ptk. 3:202. § (5) és a 3:309. § (6) bekezdése szerint.

Ha a tulajdonos nem kívánja kivonni a jövedelmet a társaságból, akkor a tőkeleszállítást a saját tőke más elemeinek – a tőketartaléknak és/vagy az eredménytartaléknak – a növelése céljából kell leszállítania.

A törzstőke, az alaptőke leszállítása miatti jegyzett-tőke-változást, illetve az ahhoz kapcsolódó, a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék-, eredménytartalék-kivonás összegét (ideértve a közbenső mérlegben szereplő, adott időszaki számított adózott eredmény összegét is), a cégjegyzékbe történő bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben.

Ha a tulajdonos gazdasági társaság, és a tőkeleszállítás tőkekivonással történt, akkor pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolnia a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét (az árfolyamnyereséget), amennyiben az átvett eszközök értéke a több. A kettős könyvvitel szabályai szerint a bevételt a követelés előírásával egyidejűleg kell könyvelni. Ezen elszámolás miatt a tulajdonos nyereséget mutat ki, de ezen nyereséggel – ha a kivezetett részesedésre értékvesztést számolt el, akkor ezen értékvesztéssel csökkentett nyereséggel – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés gy)/1. pont alapján csökkenthető az adóalap.

Ha a tulajdonos magánszemély, akkor a tőkeleszállítás miatt jövedelme vállalkozásból kivont jövedelem címen keletkezik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 68. §-a szerint. Az Szja tv. 68. § (2) bekezdése szerint a társaság vagyonából megszerzett bevételből az a rész a magánszemély jövedelme, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét. Az adófizetési kötelezettség a jövedelemszerzés időpontjában keletkezik. A jövedelemszerzés időpontja pedig az Szja tv. 68. § (8) bekezdés c) pontja szerint a kifizetés, a juttatás napja, illetve, ha a kifizetés, a juttatás ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizető mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára.

Az utolsó kérdést úgy értelmezem, hogy a tulajdonos a társaságnál kívánna tőketartalékot képezni. Erre akkor van lehetősége, ha a tőkeleszállítás a saját tőke elemeinek a növelése céljából történik, vagy ha a tőkekivonás részét képező eredménytartalékon/tőketartalékon felelül is rendelkezik a társaság ezen saját tőke elemekkel. (A tőkekivonással történő tőkeleszállításkor ugyanis az eredménytartalék/tőketartalék tőkelszállítással arányos része kötelezettségként mutatandó ki.)

Lekötött tartalék a vállalkozó saját döntése alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 38. § (1) bekezdése szerint a tőketartalékból (Szt. 38. § (2) bekezdés c) pont) vagy az eredménytartalékból (Szt. 38. § (3) bekezdés g) pont) lehetséges.

Jogszabály nem tiltja a saját döntés alapján képzett lekötött tartalék feloldását. Csak annyi előírást tartalmaz az Szt. 38. § (6) bekezdése, hogy a feloldást a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.