Tartalmi hibák a transzferárazásban – ezeket tapasztalta a NAV

Megosztás Tetszik

A jellemző formai hibák bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.

2017. október 18-án kihirdetésre került a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 (X. 18.) NGM rendelet, amely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletet helyezte hatályon kívül. Az új rendelettel kapcsolatosan nemrégiben részletes útmutató jelent meg a NAV honlapján, amelyet az Adózóna cikkben kommentált.

Az alábbiakban az adózók által készített transzferár-nyilvántartások ellenőrzése során felmerült gyakori adózói hibákból mutat be a NAV néhányat.

• Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség félreértelmezése
  • Érdemes odafigyelni, hogy a nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség 50 milliós forintos értékhatára nem a megvalósult ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált értékére vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e adott évben az értékhatárt. Ha az adóhivatal értékeli 50 millió forint értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.
  • Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások tekintetében nem elég a jogszabályban meghatározott tevékenység azonosítása, hanem többek között a társaság adott üzleti évében a maximum 150 milliós forintos értékre, a nyújtó fél nettó árbevételen belüli 5 százalékos, vagy az igénybe vevő fél üzemi költségeinek és ráfordításainak 10 százalékos arányára is tekintettel kell lenni. További fontos feltétel ezen ügyleteknél, hogy a kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3 százalék és 7 százalék közötti szokásos piaci tartományba essen 2018-tól, a korábbi 3 és 10 százalék helyett.
• Ingyenes termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére

Egy vállalatcsoporton belüli együttműködés során, különösen, ha a humánerőforrás és a felhasznált eszközök nem különülnek el, előfordulhat, hogy az egyik fél a másik erőforrásait ingyenesen használja saját tevékenységéhez. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy független felek hasonló körülmények között hogyan járnának el (megállapítanának-e bármilyen ellenértéket). Ezt érdemes az adózóknak megvizsgálni saját tevékenységük vonatkozásában.

• Gazdasági ésszerűség

Kapcsolt vállalkozások egymás közötti tevékenységében előfordulhatnak olyan ügyletek, amelyeke független felek ugyanilyen formában nem bonyolítottak volna le. Ilyen esetekben többek között vizsgálandó, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek is megfelel-e az ügylet.