hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Támogatók adják a tombola nyereményeit. Ki, hogyan adózik?

  • adozona.hu

Adomány vagy reklámszolgáltatás az egyesületi tombolára vállalkozások által felajánlott tombolatárgy? Kinek, hogyan kell adóznia a nyeremények után? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.

Összetett kérdést tett fel olvasónk. Így szólt: „Egyesület nagyszabású rendezvényt, cukrász-, szakácsversenyt hirdet, amely megrendezéséhez vállalkozások támogatását kéri, pénzadomány, illetve tombolatárgyak formájában. A támogatókat közzéteszi a sajtóban, szórólapokon, plakáton, illetve lehetőséget biztosít számukra megjelenni, a terméküket kiállítani. Ezek a támogatások adománynak minősülnek? Vagy reklámszolgáltatásnak? Milyen igazolást kell kiadni az adományozó részére a pénzadomány, illetve a tárgyi felajánlások esetén? (Az egyesület nem közhasznú, illetve vállalkozási tevékenységet nem végez. A felajánlások között van például wellness hétvége is.) A megnyert tombola adómentesnek minősül, vagy valakinek (az egyesületnek vagy a nyertesnek) adózni kell utána? A felajánlott tárgyakat az egyesületnek hogyan kell könyvelni, nyilvántartani? A meghívottak és a versenyzők ellátása reprezentációnak minősül? A versenyzők tárgyjutalma, a kupák, oklevelek adómentesek?”

Szakértőnk pontokba szedte jogszabályhelyekre hivatkozó válaszát.

1. A nem közhasznú szervezet részére adott pénz, tárgyi felajánlás nem minősül adománynak, ezért a támogatók részére igazolás nem állítható ki. Az adomány ismérve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) szerint – többek között –, hogy a támogatásban részesülő közhasznú szervezet, egyház legyen, vagy a támogatás közérdekű kötelezettség vállalásnak minősüljön.

2. Az előzőekből következően a felajánlások minősülhetnek támogatásnak vagy reklám ellenértékének. A támogatók részére a kérdés szerint biztosított nyilvánosság alapján én arra hajlok, hogy a támogatás itt a reklámszolgáltatás ellenértéke. A reklámszolgáltatásról számlát kell kiállítani és nem pénzbeli ellenértéket a számla értékén kell nyilvántartásba venni, a tombola nyertesének történő kiadáskor a nyeremény értéke pedig ráfordításként számolandó el.

3. A magánszemély által tombolán nyert nem pénzbeli nyeremény nem adóköteles, ha a sorsolás megfelel a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 16. §-ában foglaltaknak [szja-törvény 76. § (4) bekezdés]. Ha ez nem áll fenn, akkor véleményem szerint a szja-törvény 70. § (3) bekezdés d) pont értelmében egyes meghatározott – üzletpolitikai (reklám) célú – juttatásnak minősülhet. Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci árának 1,19-szorosát adóalapnak tekintve, az egyesületnek 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie.

4. A meghívottak ellátása minősülhet reprezentációnak. A szja-törvény 70. § (2a) bekezdése értelmében, ha a kifizető egyesület, akkor mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Amennyiben ebbe a juttatások beleférnek, véleményem szerint adómentesen  adhatóak, illetve a meghaladó rész a szja-törvény 70. § (2) bekezdése alapján, vagy a szja-törvény 70.§ (3) bekezdésének b) pontja szerint lehet egyes meghatározott juttatás, amelynek 1,19-szoros értékét 16 százalék szja és a 27 százalék eho terheli. A versenyzők esetében pedig, akik a juttatást nyújtó kifizető által szervezett eseményen közreműködőként vesznek részt, fő szabályként a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések [3. § 10-13. és 26. pont; 7. § (1) bekezdés g) és q) és r) pont; 70. § (1) bekezdés a) pont] alkalmazhatóak.

5. A verseny díjaira (tárgyjutalmakra) alkalmazható a szja-törvény 1. számú melléklet 8.18. alpontja, mely szerint adómentes az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom (az értékpapír kivételével) értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg. Nagyobb érték esetén a meghaladó részre az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagy szóba jöhet a szja tv. 70. § (3) bekezdésének a) pontja alapján csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás), ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme. Ez utóbbi esetben a juttatás 1,19-szoros értékét 16 százalék szja és a 27 százalék eho terheli.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink