hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nonprofit szervezetek adózásának alapvető szabályai – társasági adó

  • Greff Magdolna okleveles adószakértő

Kétrészes írásunkban a nonprofit szervezetek adózásával kapcsolatos legfontosabb, a mindennapi működésük során jellemzően felmerülő, alapvető szabályokat tekintjük át.

A nonprofit szervezetek alapítására és működésére vonatkozó legfontosabb előírásokat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) határozza meg.

A jogszabályok rendelkezései alapján nonprofit szervezetnek minősülnek:

» az egyesületek,

» az alapítványok (civilszervezetek),

» a köztestületek és a közalapítványok.

A nonprofit szervezetek az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó olyan gazdálkodók, amelyek jogi személlyé a törvényszéki nyilvántartásba vétel napjával válnak.

A nonprofit szervezet (civilszervezet) a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében jön létre, és vagyonával önállóan gazdálkodik. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható, de céljainak megvalósításáért – azt nem veszélyeztetve – kiegészítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A közhasznú jogállás

A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet e jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

Közhasznú szervezetté minősíthető az a szervezet,

» amit Magyarországon vettek nyilvántartásba,

» közhasznú tevékenységet végez,

» a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá

» megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható és

» civilszervezet, vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

Társaságiadó-kötelezettség

A nonprofit szervezetek társaságiadó-alanyok, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeztek-e vagy sem. Nem kell azonban társaságiadó-bevallást benyújtania a civilszervezetnek és más nonprofit szervezetnek, ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet is, ha

» az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy

» e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.

Ebben az esetben elegendő bevallást helyettesítő nyilatkozatot tennie az erre rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 31-éig.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az alap- és a vállalkozási tevékenység elhatárolására, a társaságiadó-alap meghatározására, az alaptevékenységi bevételekre és a tao-kedvezményre irányadó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közhatalmi tevékenység díjának továbbhárítása – Áfa 2

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Fővárosi ipa-mentesség

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Járulékfizetés táppénz alatt

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink