hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem fizet a vevője? Így vonhatja le a veszteséget az adóalapból

  • Sinka Júlia
3

A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. A „hogyanról” alábbi cikkből tudhat meg többet.

Az értékvesztés elszámolásakor nem árt az óvatosság, mivel a behajthatatlan követelés számviteli törvény szerinti és a társasági adóról szóló törvény szerinti fogalma nem teljesen azonos. Ezért az értékvesztés elszámolása, a behajthatatlan követelés leírása és annak társasági adóalapra való hatása – annak eldöntése, hogy mikor kell adóalap-növelő tételként figyelembe venni a leírt követelést – gyakran okoz fejtörést a könyvelőknek. Az alábbiakban e szabályozás legfontosabb elemeit adózási szempontból vesszük górcső alá.

A behajthatatlan követelés egyrészt a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelést jelenti, másrészt ide értendő azon  követelések bekerülési értékének 20 százaléka, amelyeket a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlített ki a vevő.

Ha a követelés elévült, illetve nem érvényesíthető bíróság előtt, akkor ennek 20 százaléka nem tartozik a behajthatatlan követelések körébe a társasági adó szempontjából (4.§ 4/a pont), bár a számviteli törvény szerint ezek is behajthatatlannak tekinthetők. Fontos, hogy a 365 napon túl lejárt követelések bekerülési értékének 20 százalékával akkor is csökkenthető az adóalap, ha a követelés egyébként – a számviteli törvény szerint – nem minősíthető behajthatatlannak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy amely tételeket lehet figyelembe venni az adóalap módosításakor, s milyen előírások vonatkoznak az értékvesztés elszámolására!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
Ruszin Zsolt

http://adozona.hu/archive/20100204_ado_tarsasagiado_adoalap_adocsokkento_ado

poliram21

Ruszin Úr hozzászólása alapján ez a megoldás sokkal szimpatikusabbnak tűnik.Segítene abban, hogy erre vonatkozó részleteket hol találok?
Köszönöm
Egyedné Judit

Ruszin Zsolt

Számomra rejtélyes, hogy ezek a cikkek miért erőlködnek az értékvesztés részleges elszámolásával, százalékokkal és adóalap-göngyölítéses kalkulációkkal, vagy a behajthatatlanság körül lerótt fogalmi körökkel. Egy kétes követelésre korlátlanul számolható el hitelezési veszteség (Szvt. 65.§ (7)), az nem minősül elengedett követelésnek, se eszközátadásnak. Adóalapnövelő tétel azonban ekkor sincs.

Magyarul: a kétes követelés azonnal kivezethető, társasági adó hatás nélkül.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Anya kapcsolt vállalkozása a leány kapcsolt vállalkozásának minősül-e?

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink