További témák

Műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, I. rész

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

2017. január 1-jétől került be a társasági adó rendszerébe a műemléki, nyilvántartott műemléki értéknek minősülő és a helyi védelem alatt álló ingatlanok karbantartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó adóalapcsökkentő tétel. Bár a kedvezményt feltehetően szűk adózói kör érvényesítheti, esetükben annál fontosabb, hogy a több háttérjogszabályt (számvitel, építésügy, műemlékvédelem) is érintő szabályozást pontosan alkalmazzák.

A műemléki ingatlanok, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlanok, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok (a továbbiakban együtt: műemléki ingatlanok) karbantartása, illetve kulturális örökségvédelmi célú beruházása, felújítása esetén az adózó jogosult adózás előtti eredményét csökkenteni, illetve meghatározott feltételek teljesítése esetén az általa nem érvényesített adóalap-csökkentő tételt – vagy annak egy részét – a kapcsolt vállalkozása(i) számára átengedni.

Cikkünk első részében a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tekintjük át, a második illetve harmadik részben pedig gyakorlati példákkal nyújtunk segítséget az előírások alkalmazásához.

A műemléki ingatlanok karbantartásához kapcsolódó kedvezményes szabályok a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés sz) pontjában, a beruházást, felújítást érintő előírások a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ty) pontjában, a kapcsolt vállalkozás számára átadható kedvezményt érintő rendelkezések a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés x) pontjában találhatóak. Emellett a kedvezmények érvényesítésénél tekintettel kell lenni a Tao. tv. 7. § (26)–(29) bekezdésében nevesített előírásokra is. Atekintetben, hogy mi minősül ingatlant érintő beruházásnak, felújításnak, karbantartásnak, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3. § (4) bekezdés 7–9. pontjaiban szereplő definíciók az irányadók. Minden esetben az adott gazdálkodónak kell meghatároznia az eset körülményei alapján, hogy az elvégzendő munka beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősül.

A műemléki ingatlanokat érintő beruházás, karbantartás, felújítás költségeire tekintettel az ingatlant nyilvántartó adózó jogosult igénybe venni az adóalap-kedvezményt. Ingatlant nyilvántartó adózónak minősül a tulajdonos mellett a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelője, pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevő, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosa.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a műemléki ingatlan beruházásra, felújításra, karbantartásra vonatkozó adókedvezmény érvényesítési szabályait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállaló, aki a távollétét nem igazolta

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása gyed alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X