Műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, I. rész

Megosztás Tetszik

2017. január 1-jétől került be a társasági adó rendszerébe a műemléki, nyilvántartott műemléki értéknek minősülő és a helyi védelem alatt álló ingatlanok karbantartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó adóalapcsökkentő tétel. Bár a kedvezményt feltehetően szűk adózói kör érvényesítheti, esetükben annál fontosabb, hogy a több háttérjogszabályt (számvitel, építésügy, műemlékvédelem) is érintő szabályozást pontosan alkalmazzák.

A műemléki ingatlanok, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlanok, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok (a továbbiakban együtt: műemléki ingatlanok) karbantartása, illetve kulturális örökségvédelmi célú beruházása, felújítása esetén az adózó jogosult adózás előtti eredményét csökkenteni, illetve meghatározott feltételek teljesítése esetén az általa nem érvényesített adóalap-csökkentő tételt – vagy annak egy részét – a kapcsolt vállalkozása(i) számára átengedni.

Cikkünk első részében a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tekintjük át, a második illetve harmadik részben pedig gyakorlati példákkal nyújtunk segítséget az előírások alkalmazásához.

A műemléki ingatlanok karbantartásához kapcsolódó kedvezményes szabályok a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés sz) pontjában, a beruházást, felújítást érintő előírások a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ty) pontjában, a kapcsolt vállalkozás számára átadható kedvezményt érintő rendelkezések a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés x) pontjában találhatóak. Emellett a kedvezmények érvényesítésénél tekintettel kell lenni a Tao. tv. 7. § (26)–(29) bekezdésében nevesített előírásokra is. Atekintetben, hogy mi minősül ingatlant érintő beruházásnak, felújításnak, karbantartásnak, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3. § (4) bekezdés 7–9. pontjaiban szereplő definíciók az irányadók. Minden esetben az adott gazdálkodónak kell meghatároznia az eset körülményei alapján, hogy az elvégzendő munka beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősül.

A műemléki ingatlanokat érintő beruházás, karbantartás, felújítás költségeire tekintettel az ingatlant nyilvántartó adózó jogosult igénybe venni az adóalap-kedvezményt. Ingatlant nyilvántartó adózónak minősül a tulajdonos mellett a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelője, pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevő, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosa.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a műemléki ingatlan beruházásra, felújításra, karbantartásra vonatkozó adókedvezmény érvényesítési szabályait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.