Külföldi foglalkoztató magyar munkaszerződéssel – adófizetési és bejelentési kötelezettségek

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha külföldi foglalkoztatóként szeretne magyar munkaszerződéssel munkavállalókat foglalkoztatni, milyen adózási és bejelentési szabályokat kell szem előtt tartania. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Cégünk Csehországban külföldi foglalkoztatóként került bejegyzésre (a Tbj. 87. § szerinti foglalkoztatási kategória megfelelőjeként). Két munkavállalót szeretnénk foglalkoztatni ily módon. Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a részükre különféle költségtérítéseket biztosítunk – például telefonhasználat, gépjármű üzemanyag- vagy szervizköltség, üzleti étkezés, szállás stb. – ezeket miként szükséges a magyar könyvelésben kezelni? Gondolok itt arra: kell-e bármilyen többlet adót fizetni egyes elemek után, gépjármű üzemanyag- vagy szervizköltség saját autó után, hogyan tudjuk elszámolni, illetve hogyan számolhatók el azok a bizonylatok, amelyek nem a cég nevére szólnak? Továbbá szeretnék iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy a külföldi munkavállalók bérköltségeit a magyar szabályozáshoz hasonló módon szükséges-e könyvelni (54-es bérköltség, 56-os szocho stb.)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Külföldi foglalkoztatóként munkavállalók foglalkoztatása magyar munkaszerződéssel egy egyszerű lehetőség, amelyhez nincs szükség cégbejegyzésre vagy magyarországi vállalat alapítására.

A külföldi cég egy technikai adószámot kap, amely lehetővé teszi a bérszámfejtéssel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítését. (Ezt itthoni pénzügyi képviselő útján, vagy saját maga közvetlenül is megteheti.) Fontos azonban tudni, hogy ez az adószám például áfavisszaigénylésre nem jogosít. Béren kívüli juttatások, prémiumok, napi díjak és cafeteria-elemek azonban szintén számfejthetők ezzel a megoldással. A társadalombiztosításijárulék- és a szochokötelezettséggel összefüggő elektronikus bevallási, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig, míg a személyijövedelemadó-előleg befizetését negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell az állami adóhatóság felé teljesíteni.

A béren és az ahhoz kapcsolódó juttatásokon kívüli egyéb költségeket azonban ilyen módon nem lehet elszámolni, mert ahhoz már magyar vállalat alapítására lenne szükség. Béren kívüli juttatások, cafeteria stb. esetén meg kell fizetni minden adót és járulékot, amit a magyar társaságok fizetnének.

A munkavállalók a magyar jogszabályok hatálya alá tartoznak, és munkaszerződésüknek a munka törvénykönyvéról szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) megfelelően, magyar nyelven – és angolul vagy az adott foglalkoztató nyelvén kell – készülnie. A bruttó fizetés forintban vagy euróban is meghatározható, azonban az eurós bér esetén az árfolyam-ingadozásokat is figyelembe kell venni, mivel a bérszámfejtés Magyarországon kizárólag forintban végezhető.