Kriptovaluta-bányászat könyvelése és áfakérdései

Megosztás Tetszik

Egy kft. számítógépeket, videokártyákat vásárolt kriptovaluta-bányászathoz. Úgy tudom, hogy ezen eszközök áfája nem vonható le, az általános költségek áfáját pedig arányosítani kell. Mi alapján kell kiszámolni az arányszámot? Egyelőre csak a bányászat folyik, beváltás még nem történt. Hogyan kell könyvelni a bányászott értéket? Hogyan kell könyvelni a beváltást? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő és dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A nyilvántartásba vételére, beváltására vonatkozóan Magyarországon csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (szja-törvény) van 2022. január 1-jétől jogi szabályozás. Az viszont bizonyos, hogy a kriptovaluta nem fizetőeszköz, hanem valamilyen más eszközkategóriába tartozik, mivel a kibocsátója nem központi szervezet.

Számviteli elszámolását illetően a vállalkozásokra vonatkozóan különböző értelmezések vannak, többek között a NAV és IFRIC (Nemzetközi Beszámoló Értelmező Bizottság) értelmezése, és nincs jogszabályi előírás arra, hogy melyiket kell vagy lehet alkalmazni.

A NAV álláspontja

„A bitcoin (mint kriptovaluta) olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet vásárlás esetén követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség. A bányászat révén szerzett bitcoin pedig térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni, és az Szt. 45. § (5) bekezdése alapján halasztott bevételként kell elhatárolni. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.”

A követelésként történő nyilvántartást fogalmazza meg a 41/2016. Számviteli kérdés is.

Ezt az álláspontot képviseli az Adó szaklap 2018/4. számában Nemzetközi adózás címen közéttett cikk is.”

Ezen álláspont hatása a társasági adóalapra

Ha a kriptovalutát követelésként mutatják ki, akkor vonatkozik rá minden szabály, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) és a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) a követelésekre vonatkozóan előír.

Így például vonatkozik rá az értékvesztés-elszámolási kötelezettség, amennyiben a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci érték. Ez az értékvesztést a tao-törvény 8. § (1) gy) pont alapján növeli az adóalapot, csökkentésre pedig – a nyilvántartott értékvesztés mértékéig – a tao-törvény 7. § (1) bekezdés n) pont alapján van lehetőség. Tekintettel azonban arra, hogy fizetési határidő nincs, így – szerintem – a tao-törvény 4. § 4/a pontban a bekerülési érték 20 százalékával azonos összegű behajthatatlan követelés nem lehetséges.

A bányászat révén szerzett kriptovaluta halasztott bevételként történő feloldása – más eszközcsoport, például részesedések, befektetett pénzügyi eszközök, alkalmazott megoldás analógiájára – a kapcsolódó ráfordítások felmerülésekor lehetséges. Elképzelhető azonban, hogy a halasztott bevételt azonnal fel kell oldani, mivel a bányászattal kapcsolatos ráfordítások már felmerültek. Ez a megoldás akkor adósemleges, ha az újonnan bányászott kriptovaluta piaci értéke ugyanakkora, mint a bányászat ráfordítása. Ha a ráfordítás kisebb, akkor adóköteles bevétel keletkezik.

Felmerülhet az is, hogy a bányászati ráfordításokat nem lehet a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ráfordításoknak tekinteni, mivel ilyen típusú ráfordítások egy követelés térítésmentes átvételekor nem merülnek fel. Amennyiben a bányászat nem sikeres, akkor pedig egyáltalán nincs mit térítésmentesen a könyvekbe bevenni. A felmerült ráfordítás tehát veszteséget eredményez.

Az IFRIC értelmezése

Az IFRIC értelmezése szerint a kriptovalutákat vagy a készletek, vagy a szellemi termékek között kell nyilvántartani, a beszerzés/előállítás céljától függően. Az immateriális jószágként való besorolás akkor indokolható, ha a tartósság kritériumát teljesíti. A kriptovaluta-bányászat költségeit, ráfordításait ebben az esetben ugyanazon elvek mentén lehetne elszámolni, mint egy kutatás-fejlesztési projekt esetén.

Ezen álláspont hatása a társasági adóalapra

Ha nem követelésként, hanem más eszközként történik a kriptovaluta nyilvántartásba vétele. akkor az értékvesztés elszámolása nem növeli az adóalapot, és az immateriális eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírása is érvényesíthető. A terven felüli értékcsökkenés viszont növeli az adóalapot, kivéve, ha megfelel a tao-törvény 1. számú melléklet 10. pontjában foglaltaknak.

A kriptovaluta felhasználása (akár követelésként akár más eszközként szerepel a nyilvántartásban)

Kriptovaluta felhasználásával történő beszerzéskor – ha azt nem pénzre váltják – a csereszerződés előírásai szerint kell eljárni., azaz szerződés szerinti érték lesz az ellenérék, amelyet nettó árbevételként kell elszámolni. A kriptovaluta eladásakor pedig a kapott ellenérték és a könyv szerinti érték különbözete jelenik meg eredményként.

Áfa

Még nincs kikristályosodott joggyakorlat a kriptovalutákkal kapcsolatos áfakérdésekben, de annyi bizonyos, hogy a kriptovaluták fizetőeszközként kezelendők, azok bányászata vagy adómentes tevékenységnek, vagy pedig áfa hatályán kívüli tevékenységnek minősül.

Ugyanakkor az leszögezhető, hogy ezen tevékenységhez kapcsolódóan beszerzett termékek vagy igénybe vett szolgáltatások esetében az adóalanyt adólevonási jog nem illeti meg. Amennyiben más tevékenységet nem végez az adóalany, akkor adólevonási joga nincs, arányosítást sem alkalmazhat.