További témák

Ingyenes juttatások (támogatások) hatása a tao-alapra

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Cikksorozatunk második részében ismertetjük, hogyan lehet és kell elszámolni az egyes támogatások – adomány, jogszabályon minősülő támogatás, egyéb támogatás – összegét a tao-alapban, továbbá milyen igazolások szükségesek a kedvezmények érvényesítéséhez.

A támogatások kezelése a társaságiadó-alapnál

1. Adománynak minősülő támogatás

Az adománynak minősülő támogatás ráfordításként elszámolt összege a juttatónál a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, de ahhoz, hogy ne kelljen ezzel növelni az adóalapot a támogatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 3. számú melléklet B) fejezet 17. pont szerint rendelkeznie kell a kedvezményezett által adott igazolással. Az igazolásnak tartalmazni kell, hogy azt az adóalap megállapítása céljából állították ki, továbbá szerepelnie kell benne a kiállító és az adózó megnevezésének, székhelyének, adószámának, fel kell tüntetni benne az adomány összegét és a támogatott célt [Tao 7. § (7) bekezdés].

Adomány címen támogatás (pénzbeli és nem pénzbeli) közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenységéhez, az egyházi jogi személynek törvényben (a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény) meghatározott, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységéhez, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás célra nyújtható oly módon, hogy ezzel a támogató és annak tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagja, könyvvizsgálója, és ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozója nem élvez vagyoni előnyt a Tao-ban biztosított kedvezményen túl.

A közhasznú szervezet részére adott adomány 20 százaléka a ráfordítás elismerése mellett adóalap-csökkentésként is figyelembe vehető a Tao 7. § (1) bekezdés z) pont alapján. A csökkentés mértéke tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás esetén 40 százalék lehet, de legfeljebb – több támogatási jogcím esetén együttesen – az adózás előtti eredmény összege. Ha azonban nem teljesülnek a tartós adományozási szerződésben vállaltak, akkor növeli az adóalapot

a) a korábban igénybe vett e jogon megemelt adóalap csökkentési kedvezmény (azaz adóévenként az adomány plusz 20 százaléka), ha a vállalásnak az adózó a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem tett eleget,

b) a korábban igénybe vett megemelt kedvezmény (azaz adóévenkénti plusz 20 százalékok) kétszerese, ha bármely más – az a) pontban foglalataktól eltérő – okból (például az adózónál felmerülő pénzügyi nehézség miatt) nem történt szerződés szerinti teljesítés.

Tartós adományozási szerződés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.)  2. § 27. pont szerint a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

Csökkenthető az adóalap továbbá a támogatás 50 százalékával, ha azt az adózó pénzben vagy nem pénzben nyújtotta
 • a Magyar Kármentő Alapnak (252/2010. (X. 21.) kormányrendelet),
 • a Nemzeti Kulturális Alapnak (a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény),
 • a Kárenyhítési Alapnak (a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelésre),
 • a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében (Tao 4. § 16/c pont).

Felsőoktatási támogatási megállapodás az alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás.

Az adóalapból levont összeg – több jogcímen történő támogatás esetén együtt – nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény összege.

Az adóalap-csökkentés feltétele a Tao 7. § (7) bekezdése szerint, hogy a támogató rendelkezzen a kedvezményezett által kiállított igazolással. Az igazolásnak – azonosan az adomány vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításként történő kezeléséhez kiadott igazolással – tartalmazni kell, hogy azt az adóalap megállapítása céljából állították ki, továbbá szerepelnie kell benne a kiállító és az adózó megnevezésének, székhelyének, adószámának, fel kell tüntetni benne az adomány összegét és a támogatott célt.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a különböző egyéb támogatásoknál mi minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak, és mi nem!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szabadság számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cég kiválása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kertépítés aktiválása

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X