Fellelt tárgyi eszköz az év végi leltározás során

Megosztás Tetszik

Az év végi leltározás mindig próbára teszi a vállalkozások számviteli fegyelmét, különösen akkor, ha a folyamat során a könyvekben nem szereplő, de a valóságban rendelkezésre álló tárgyi eszközre derül fény. A „fellelt” kifejezés mögött tipikusan két eltérésforrás áll: vagy ténylegesen már korábban is a vállalkozás rendelkezésére állt az eszköz, ám adminisztratív okból kimaradt az aktiválás és a nyilvántartás, vagy a társaság térítés nélkül jutott hozzá, csak ennek jogcíme és dokumentálása nem került feldolgozásra. Mindkét helyzet azonnali, dokumentált és jogszerű számviteli lépéseket igényel, mert a mérleg valódiságának és teljességének elve csak így érvényesíthető.

A leltár a beszámoló alátámasztó dokumentuma, ezért a leltárértékek és a főkönyvi adatok egyeztetéséből fakadó minden különbözetet – így az eszköztöbbletet is – még a zárás előtt rendezni kell. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) 69. §-a kifejezetten megköveteli, hogy a mérleg fordulónapjára tételes, ellenőrizhető leltár álljon rendelkezésre, amelyben az eszközök és források mennyiségben és értékben azonosíthatók, a kimutatott eltérések oka pedig igazolhatóan feldolgozott. E jogi keret arra is rákényszerít, hogy a fellelt tárgyi eszköz ügye ne maradjon „szándékos felejtés”, hanem azonnal bekerüljön a könyvekbe, különben sérül a valódiság és a következetesség elve.

A fellelt tárgyi eszközök számviteli minősítése

A fellelt tárgyi eszközök számviteli minősítése ott kezdődik, hogy fel kell tárni a kimaradás okát, és rögzíteni kell a tényállást. A gyakorlatban ez részletes jegyzőkönyvvel történik, amely tartalmazza az eszköz azonosító adatait, a használatba vétel, illetve a rendelkezésre állás valószínű időpontját, az eszköz műszaki állapotát, a hiányzó bizonylatok körét és a nyilvántartásból való kimaradás feltételezett okát.

A jegyzőkönyv nem puszta formaság, ez adja a könyvelési tételek, a piaci érték-megállapítás, valamint az utólagos értékcsökkenési leírás alátámasztását.

A rögzített tényállás alapján külön kell választani a térítés nélkül megszerzett és a valójában korábban beszerzett, de könyvelésbe vétel nélkül maradt eszközöket, mert a hivatkozott törvényi paragrafusok és a szükséges további lépések részben eltérnek.

A fellelt – többletként azonosított – eszközök kezelése

A számviteli törvény egyértelmű kapaszkodót ad a fellelt – vagyis a leltár során többletként azonosított – eszközök kezeléséhez. A szabály az egyéb bevételek között írja elő a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci értékének elszámolását, ugyanakkor megköveteli, hogy ezt az egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk, és később, az eszköz költséggel járó használata során – tipikusan a terv szerinti értékcsökkenés ütemében – oldjuk fel. Ez a mechanizmus teszi teljessé a semlegességet: a többletként felismert eszköz nem „ajándékoz meg” azonnali eredménnyel, hanem az eszköz várható hasznos élettartama alatt, a ráfordításokkal szinkronban jelenik meg az árbevételtől független bevétel, elkerülve az egyszeri torzítást. A gyakorlatban a tárgyi eszköz állományba vétele egyéb bevétellel szemben történik, majd az egyéb bevételt halasztott bevétellé minősítjük a passzív időbeli elhatárolások között, amelyet később az értékcsökkenés időarányos összegével szemben szakaszosan oldunk fel. A tételes jogi hivatkozás a Számv. tv. 77. § (4) bekezdés c) pontja, amelyet a szakmai anyagok is így értelmeznek és idéznek.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• az értékelés kulcskérdés,

• a fellelt eszköz számviteli megítélését jelentősen befolyásolja, ha az elmaradt aktiválás több korábbi üzleti év eredményét érinti,

• a leltártöbblet elszámolási láncának leírása,

• a leltártöbblet „ingyen kapott” eszköz-e,

• megítélés áfa szempontjából,

• társasági adóban főszabály szerint külön adóalap-módosítás nem merül fel,

• amikor a fellelt tárgyi eszköz ingatlan,

• a gyakorlati könyvelési lánc képlete,

• a belső kontrollok javítása a legjobb prevenció,

• kérdések az áfairányú jövőbeni lépések kapcsán.