A mikrogazdálkodói beszámoló specialitásai

Megosztás Tetszik

A mikrogazdálkodói beszámoló nem „mini beszámoló”, hanem szigorúan mintázott mérleg és eredménykimutatás, amelyhez kiegészítő melléklet és üzleti jelentés nem társul, a vállalkozás pedig bizonyos értékelési technikákat nem alkalmazhat, másokat viszont egyszerűsítetten használhat.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bevezetése a hazai számviteli rendszer egyik legjelentősebb könnyítése volt az elmúlt évtizedben: az volt a célja, hogy érdemben mérsékelje a legkisebb, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adminisztratív terheit, de mégis biztosítsa a megbízható és valós összképet.

A konstrukció sajátossága, hogy nem önálló számviteli világot teremt, hanem a számviteli törvény keretei között, kormányrendeleti szinten enged eltéréseket az értékelés, a bemutatás és a könyvvezetés egyes pontjain.

A mikrogazdálkodói beszámoló fogalmát, a választás kereteit és a vállalható egyszerűsítések tartalmát ezért csak a jogforrások együttes olvasásával lehet pontosan érteni: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) átfogó logikája adja az alapot, míg a 398/2012. kormányrendelet jelöli ki a kivételeket, a speciális fogódzókat és a kötelező mintákat.

A választás feltételei időben és tartalmukban is változtak, ezért minden döntés előtt a kategóriahatárok helyes értelmezése az első lépés.

A számviteli törvény rendszere szerint mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót az a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – vállalkozás választhat, amely két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapon a három nagyságbeli mutató közül legalább kettőben a törvényi összeghatárok alatt marad.

A közelmúltban e küszöbök emelkedtek: 2024. január 1-jétől a mérlegfőösszeg felső határa 150 millió forint, az éves nettó árbevételé 300 millió forint, a létszámhatár továbbra is 10 fő. Mivel átmeneti különszabály ehhez nem kapcsolódik, a feltételek vizsgálatakor a 2024-es üzleti év megítéléséhez a megelőző két év tényszámait kell figyelembe venni.

A szakmai összefoglalók e változást hangsúlyosan kiemelik, mivel sok olyan társaság is a kategória látókörébe kerülhet, amely korábban a korábbi, 100 milliós mérlegfőösszeg- és 200 milliós árbevételhatár miatt még nem felelt meg a kritériumoknak.

Fontos választási korlát, hogy a mikrogazdálkodói beszámolóra áttérő vállalkozás a választásától – a jogszabályban rögzített kivételektől eltekintve – leghamarabb három, ilyen beszámolóval lezárt üzleti évet követően térhet el. E „hároméves hűségidő” a beszámolási következetességet védi, és megakadályozza a formaválasztás taktikai, ad hoc cserélgetését. Ezzel együtt a mikrogazdálkodói forma megszüntetésekor a következő üzleti év nyitó adatai az előző év záró adataival egyeznek meg, tehát a kivezetés technikailag zökkenőmentes, a folytatólagosság elve nem sérül.

A törvényi hivatkozások és a magyarázó anyagok egyaránt hangsúlyozzák, hogy a beszámoló formáját nem a vállalat önkényes preferenciája, hanem az objektív küszöbértékek és a könyvvizsgálati kötelezettség határozza meg, a döntés pedig – ha a feltételek fennállnak – a vezetés felelőssége.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a mikrogazdálkodói beszámoló szerkezete, tartalmi sajátosságai,

• áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra,

• a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek megjelenítése,

• megéri-e áttérni, buktatók,

• a beszámoló közzététele és formai megfelelése.