hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amitől sok cég nagyon tart: akár 10 százalékkal is nőhet az adóteher

  • adozona.hu

A nemzetközi téren aktív középvállalkozások közel háromnegyede arra számít, hogy az OECD BEPS szabályok eredményeképpen több adót kell majd fizetnie effektív adókulcsának növekedése miatt. Emellett a válaszadók 70 százaléka saját bőrén érzi, hogy az új szabályok bizonytalanságot okoznak a cég üzleti stratégiáját érintően – derült ki az Euromoney Institutional Investor és az RSM globális pénzügyi és adótanácsadói hálózat közös kutatása során, amely a BEPS által érintett vállalati körben 500 vállalat véleményét kérte ki világszerte.

A vállalati szféra véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy ki fogja viselni a BEPS-változások költségeit; a cégek, a részvényesek, vagy a vásárlók. A várható költségek ellenére az üzleti szféra túlnyomó része támogatja az egységes és hatékony globális adószabályozás kialakítását.

Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere szerint a középvállalatok számára jelentheti a legnagyobb kihívást, hogy a jelentős változás előtt álló nemzetközi adószabályozásnak és jogi előírásoknak megfelelően működjenek a jövőben. A BEPS által potenciálisan érintett cégek 75 százaléka már látja, hogy változtatnia kell például működési vagy cégstruktúráján, hogy megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak, de mindeddig csupán minden ötödik közepes méretű társaság módosított a keretfeltételein, vagy kezdett felkészülni a várható transzferárazási szabályokra.

A BEPS által célként kitűzött, a káros adóelkerülés visszaszorítását biztosító elemek a magyar szabályozásban is fokozatosan megjelennek, év végéig több pontban várható újabb változás. A jövedelemadózásban a telephely szabályok szigorodása és az adóterhek adott országban történő megfizetése egyre erősebben kikényszeríthető elvárás lesz, a vállalkozásoknak ezeket is figyelembe véve, körültekintőbben kell tervezniük működési és terjeszkedési céljaik megvalósításakor, például telephelyük megválasztásakor.

A középvállalatok 40 százaléka arra számít, hogy adóterhei 10 százalékkal növekednek, míg közel harmaduk 10 százaléknál is magasabb növekedést valószínűsít. Emellett a compliance költségek legalább 10 százalékos növekedésével számol a vállalkozások kétharmada. A cégek több mint fele úgy gondolja, hogy a költségtöbbletet le kell nyelnie, azonban a költségnövekedés terhei a cégek harmada szerint a vásárlókra és a tulajdonosokra is hárulnak majd. Minden költségnövekedés és bizonytalanság ellenére a cégek közel 70 százaléka egyetért a BEPS céljával, miszerint egy egységes és hatékony adózási keretrendszer bevezetésére szükség van.

Fajcsák Gábor szerint a cégek ugyanakkor tartanak attól, hogy a BEPS szabályozási környezet sokkal kisebb mozgásteret hagy a vállalatoknak, több adózást érintő adminisztrációs feladattal és magasabb kettős adózási kockázattal jár majd. Ugyanakkor az új szabályok közötti verseny azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy az egyes államok csökkentik társaságiadó-kulcsaikat, hogy vonzóbbá tegyék magukat, ami az effektív kulcs növekedése ellenében hathat.

Mi is az a BEPS?
A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társaságiadóalap-amortizációt” jelenti. A BEPS jelenség komoly adóbevétel-kiesést okozhat. Hiszen miközben bizonyos országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és a mögöttük álló tulajdonosok mindezt kihasználva igyekeznek minimalizálni a globális adóterhelésüket.

Barbados, Bermuda és a Brit Virgin Szigetek 2010-ben az összes globális befektetés 11 százalékát szerezték meg, szemben a németországi 4,77 vagy a japán 3,76 százalékkal. Az említett három állam ugyanebben az évben világszerte több működőtőke-befektetést (az összes befektetés 4,54 százalékát) hajtott végre, mint Németország (4,28 százalék). Oroszország legnagyobb öt külföldi befektetője között szerepel Ciprus (28 százalék), a Brit Virgin Szigetek (12 százalék), Bermuda (7 százalék) és a Bahamák (6 százalék).

Magyarország is érdekelt az egységes adózási keretrendszer kialakításban. A Tax Justice Network kutatásai alapján 1982 és 2010 között összesen 242 milliárd dollárnyi (közel 54 ezer milliárd forintnyi) magántőkét „menekítettek” ki Magyarországról a világ különböző adóparadicsomaiba, és becslések szerint a hazai adózatlan gazdaság a GDP egynegyedét is kiteheti. Ezzel hazánk 13. a legtöbb pénzt veszített államok rangsorában. Ez az összeg egyébként a magyar államadósság közel két és félszerese, ami egy főre vetítve 22 ezer dollárt, azaz körülbelül 6 millió forintot tesz ki – írta korábban blogjában Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere, vezető tanácsadója.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Álláskeresési járadék – ügyvezető

Széles Imre

tb-szakértő

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink