hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amitől sok cég nagyon tart: akár 10 százalékkal is nőhet az adóteher

  • adozona.hu

A nemzetközi téren aktív középvállalkozások közel háromnegyede arra számít, hogy az OECD BEPS szabályok eredményeképpen több adót kell majd fizetnie effektív adókulcsának növekedése miatt. Emellett a válaszadók 70 százaléka saját bőrén érzi, hogy az új szabályok bizonytalanságot okoznak a cég üzleti stratégiáját érintően – derült ki az Euromoney Institutional Investor és az RSM globális pénzügyi és adótanácsadói hálózat közös kutatása során, amely a BEPS által érintett vállalati körben 500 vállalat véleményét kérte ki világszerte.

A vállalati szféra véleménye megosztott abban a kérdésben, hogy ki fogja viselni a BEPS-változások költségeit; a cégek, a részvényesek, vagy a vásárlók. A várható költségek ellenére az üzleti szféra túlnyomó része támogatja az egységes és hatékony globális adószabályozás kialakítását.

Fajcsák Gábor, az RSM Hungary Zrt. adómenedzsere szerint a középvállalatok számára jelentheti a legnagyobb kihívást, hogy a jelentős változás előtt álló nemzetközi adószabályozásnak és jogi előírásoknak megfelelően működjenek a jövőben. A BEPS által potenciálisan érintett cégek 75 százaléka már látja, hogy változtatnia kell például működési vagy cégstruktúráján, hogy megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak, de mindeddig csupán minden ötödik közepes méretű társaság módosított a keretfeltételein, vagy kezdett felkészülni a várható transzferárazási szabályokra.

A BEPS által célként kitűzött, a káros adóelkerülés visszaszorítását biztosító elemek a magyar szabályozásban is fokozatosan megjelennek, év végéig több pontban várható újabb változás. A jövedelemadózásban a telephely szabályok szigorodása és az adóterhek adott országban történő megfizetése egyre erősebben kikényszeríthető elvárás lesz, a vállalkozásoknak ezeket is figyelembe véve, körültekintőbben kell tervezniük működési és terjeszkedési céljaik megvalósításakor, például telephelyük megválasztásakor.

A középvállalatok 40 százaléka arra számít, hogy adóterhei 10 százalékkal növekednek, míg közel harmaduk 10 százaléknál is magasabb növekedést valószínűsít. Emellett a compliance költségek legalább 10 százalékos növekedésével számol a vállalkozások kétharmada. A cégek több mint fele úgy gondolja, hogy a költségtöbbletet le kell nyelnie, azonban a költségnövekedés terhei a cégek harmada szerint a vásárlókra és a tulajdonosokra is hárulnak majd. Minden költségnövekedés és bizonytalanság ellenére a cégek közel 70 százaléka egyetért a BEPS céljával, miszerint egy egységes és hatékony adózási keretrendszer bevezetésére szükség van.

Fajcsák Gábor szerint a cégek ugyanakkor tartanak attól, hogy a BEPS szabályozási környezet sokkal kisebb mozgásteret hagy a vállalatoknak, több adózást érintő adminisztrációs feladattal és magasabb kettős adózási kockázattal jár majd. Ugyanakkor az új szabályok közötti verseny azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy az egyes államok csökkentik társaságiadó-kulcsaikat, hogy vonzóbbá tegyék magukat, ami az effektív kulcs növekedése ellenében hathat.

Mi is az a BEPS?
A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társaságiadóalap-amortizációt” jelenti. A BEPS jelenség komoly adóbevétel-kiesést okozhat. Hiszen miközben bizonyos országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és a mögöttük álló tulajdonosok mindezt kihasználva igyekeznek minimalizálni a globális adóterhelésüket.

Barbados, Bermuda és a Brit Virgin Szigetek 2010-ben az összes globális befektetés 11 százalékát szerezték meg, szemben a németországi 4,77 vagy a japán 3,76 százalékkal. Az említett három állam ugyanebben az évben világszerte több működőtőke-befektetést (az összes befektetés 4,54 százalékát) hajtott végre, mint Németország (4,28 százalék). Oroszország legnagyobb öt külföldi befektetője között szerepel Ciprus (28 százalék), a Brit Virgin Szigetek (12 százalék), Bermuda (7 százalék) és a Bahamák (6 százalék).

Magyarország is érdekelt az egységes adózási keretrendszer kialakításban. A Tax Justice Network kutatásai alapján 1982 és 2010 között összesen 242 milliárd dollárnyi (közel 54 ezer milliárd forintnyi) magántőkét „menekítettek” ki Magyarországról a világ különböző adóparadicsomaiba, és becslések szerint a hazai adózatlan gazdaság a GDP egynegyedét is kiteheti. Ezzel hazánk 13. a legtöbb pénzt veszített államok rangsorában. Ez az összeg egyébként a magyar államadósság közel két és félszerese, ami egy főre vetítve 22 ezer dollárt, azaz körülbelül 6 millió forintot tesz ki – írta korábban blogjában Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere, vezető tanácsadója.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink