Adózási kérdések cég öröklésekor

Megosztás Tetszik

Az öröklés kapcsán legtöbbször ingatlanokra, ingóságokra, pénzre gondolunk, amelyek közvetlenül a magánszemély örökös nevére kerülnek. Ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy az öröklés tárgya nem maga a vagyontárgy, hanem egy gazdasági társaság — például egy kft. vagy zrt. — amelynek a tulajdonában állnak az értékes eszközök, például ingatlanok. Ilyenkor szem előtt kell tartani, hogy további adókötelezettségek is felmerülhetnek, különösen akkor, ha a társaságot végelszámolják, és a vagyont kiadják a magánszemély részére. Cikkünkben ezeket a szabályokat vesszük sorra, különös figyelemmel az adózásra és az illetékfizetésre.

Öröklés: akár illetékmentes is lehet, de ez csak az első lépés

Az már széles körben ismert, hogy az öröklés – függetlenül attól, hogy a tárgya társasági üzletrész, ingó, ingatlan vagy más vagyoni érték –, amennyiben közeli hozzátartozót (egyenes ági rokont, testvért, házastársat) érint, Magyarországon illeték- és személyijövedelemadó-mentes. Ez a helyzet akkor is, ha nem közvetlenül az ingatlan (egyéb vagyontárgy) kerül az örökös birtokába, hanem például egy korlátolt felelősségű társaságban (kft.) szerzi meg az üzletrészt, amely társaság tulajdonában áll az ingatlan.

Az öröklés pillanatában tehát a közeli hozzátartozó örökösnek nincs illetékfizetési kötelezettsége, sem az örökölt üzletrész, sem közvetlenül az ingatlan, egyéb vagyontárgy után. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne merülhetnének fel adóterhek, különösen akkor, ha az örökös a társaság megszüntetését, végelszámolását kezdeményezi, és így kerül sor a vagyon kiadására.

Speciális adózási szabályok végelszámoláskor

A társaság végelszámolás útján történő megszüntetése olyan folyamat, amelynek során a vagyont felosztják a tulajdonosok között. Fontos azonban kiemelni, hogy a végelszámolásra sajátos adózási és számviteli szabályok vonatkoznak. Így, ha a társaság könyveiben a pénzeszközökön kívül más vagyontárgy (például ingatlan) is szerepel, a végelszámoló köteles azokat piaci értéken nyilvántartani (a 72/2006. kormányrendelet 7. § (2) bekezdése szerint), még akkor is, ha azok bekerülési értéke alacsonyabb volt (ami ingatlanok esetén kifejezetten gyakori jelenség). Ebből adódóan pozitív különbözet keletkezhet, amely növeli a társaság adózás előtti eredményét, így a társaságiadó-alapját is.

A végelszámoláskor számos korábbi adó-, illetve adóalap-kedvezménnyel el kell számolni (például a fel nem használt fejlesztési tartalékkal, lásd részletesen a társaságiadó-törvény (Tao tv.) 16. § (1) bekezdését), ami további adófizetési kötelezettséget eredményezhet.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük az adó-, illetve illetékkötelezettségre vonatkozó szabályokat!