A civil szervezetek működésük során a bevételük jelentős részét „ellenszolgáltatás” nélkül szerzik meg. Ez azt jelenti, hogy jellemzően ezeknek a szervezeteknek nincs egy konkrét tevékenységük, amelyet kiszámláznak egy másik fél felé, miközben bevételre tesznek szert.
Természetesen a való életben előfordulnak olyen helyzetek, amikor a civil szervezet számlát állít ki valamilyen szolgáltatásról, azonban ez csak akkor fordulhat elő, ha a civil szervezet gazdasági tevékenységet végez. Azonban a civil szervezetek gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére elsődlegesen nem alapíthatóak. Ha rendelkeznek az alapcél szerinti tevékenység végzésén felül szabad erőforrásokkal, akkor végezhetnek ilyen jellegű tevékenységet, ahogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) 17. § (3) bekezdése is említi.
A civil szervezetek lehetnek közhasznúak vagy nem közhasznúak. A támogatás és az adomány megkülönböztetésének szempontjából fontos, hogy a civil szervezet milyen besorolással rendelkezik.
A közhasznú tevékenység a civil törvény 2. § 20. pontja alapján minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja. (Azt, hogy pontosan mit jelent a közhasznú jogállás, hogyan lehet ilyen minősítést kapni, jelen cikk nem taglalja – ez a civil törvény VII. fejezetében részletesen megtalálható.)
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor beszélhetünk adományról és mikor támogatásról!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
Tovább az előfizetéshez
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
Hozzászólások (2)
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor az alábbiakat kell figyelni:
A Tao törvény 4.§ 1/a. pontja alapján a pénzeszközt/eszközt
-a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására;
-az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására;
-a közérdekű kötelezettségvállalás céljára
nyújtják, akkor adományról, minden más esetben támogatásról beszélünk.
Nem világos a cikkből, de mintha azt sugallná az egyik mondata, hogy ha a vagyont közhasznú szervezetnek adom, akkor adománynak hívom, ha nem közhasznúnak, akkor támogatásról beszélek? "Támogatás feltételi: a feltételek körében az első, hogy a támogatott „alany” ne közhasznú szervezet legyen"
Ezzel némileg ellentmond az, hogy "Az adomány nem más, mint egy speciális támogatás.", illetve "Az adózó – mint korábban említettük – nem csak közhasznú szervezetet „támogathat”
Viszont ha az utóbbi az igaz, akkor pont arra nem tér ki a cikk, hogy akkor mitől lesz egy támogatás egyben adomány? Számomra eddig is homályos volt ez a megkülönböztetés, és a cikk elolvasását követően továbbra is katyvasz maradt. Remélem, ezzel egyedül vagyok.:)