adozona.hu
Átalányadózó egyéni vállalkozó mellékállásúból főállású lesz
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/egyeni_vallalkozo_atalanyadozo_mellekallasu_QFK9HR
Átalányadózó egyéni vállalkozó mellékállásúból főállású lesz
Egy átalányadózó egyéni vállalkozó 2023.01.01-2023.05.31-éig mellékállásúnak minősül, mert ez idő alatt rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. 2023.06.01-jétől főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak minősül – írja olvasónk. A bevétele a következőképp alakult eddig: január 369 291 Ft, február 310 390 Ft, március 407 000 Ft, április 488 000 Ft, május 772 143 Ft, június 697 440 Ft. 40%-os költséghányad alkalmazására jogosult és így az adómentes rész figyelembevételével április hónapra már 1 489 Ft tb-járulék és 1 046 Ft szocho adó fizetési kötelezettsége, illetve május hónapra pedig 1 489 Ft tb-járulék, 1 046 Ft szocho adó, illetve 2 414 Ft szja-fizetési kötelezettsége keletkezett. A kérdésem az lenne, hogy a június hónapra a 697 440 Ft kiállított számla 40 százalékos költséghányad alkalmazásával számított jövedelme 418 464 Ft lesz és mivel június elsejétől már főállású egyéni vállalkozónak minősül, így az szja, a járulék és szocho adó alapja a garantált bérminimum lesz vagy a kiszámított jövedelem (418 464 Ft) összege? Kérdésére az Adózóna szakértője válaszolt.
Ha az egyéni vállalkozó 2023.06.01-jétől főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak minősül, és június hónapra a 697 440 Ft kiállított számla 40 százalékos költséghányad alkalmazásával számított jövedelme 418 464 Ft lesz, akkor a járulék és szocho alapja a kiszámított jövedelem (418 464 Ft) összege, mivel az meghaladja a garantált bérminimumot. Az szja-alap is 418 464 Ft, ennek meghatározása független a garantált bérminimum összegétől
A Tbj. 40. § (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó június elsejétől főállású egyéni vállalkozó, a számítást június elsejétől kell kezdeni.
FRISSÍTÉS
A kérdésre adott válasz a júniusi járulékalap számítására vonatkozott, abból a szempontból, hogy június hónaptól kell figyelemmel lenni, arra szabályra, hogy legalább a garantált bérminimumnak kell a járulékalapnak lennie. Olvasónk számszaki levezetése megfelel a Tbj. 40. § (2) bekezdésében leírt szabálynak és nem kell a számítást június hónapra külön elvégezni.
A kérdésre adott választ az alábbiakban leírtaknak megfelelően módosítottuk (2023.08.09.):
Ha az egyéni vállalkozó 2023.06.01-jétől főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak minősül, akkor a kérdésben említett példa alapján az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem 434 559 Ft, amelyet csökkenteni kell a korábbi negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel, ami a példa szerint 0 Ft volt, majd osztani 3 hónappal. Ez 144 853 forintot jelent. A 144 853 Ft kevesebb, mint a járulékfizetési alsó határ 296 400 Ft, illetőleg a minimum szociális hozzájárulási adóalap 333 450 Ft, így június hónapra ezek után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. [Tbj. 40. § (2)-(3) bekezdések; Szocho tv. 6. § (1)-(2) bekezdések, 8. § (3) bekezdés]
Hozzászólások (0)