Határ menti ingázók magyar jogviszonyban – szja-kötelezettség vizsgálata

Megosztás Tetszik

2025. november 1-jén lépett hatályban a 2025. évi LXX. törvény a határ menti ingázók adatbázisának létrehozásáról, mely elgondolkoztatott, vajon minden magyar foglalkoztató ismeri-e a határ menti ingázókra vonatkozó adózási kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az alábbi összefoglaló azon munkáltatók számára lehet hasznos, akik külföldi munkavállalókat időnként külföldön foglalkoztatnak magyar munkaviszonyban.

Az adókötelezettséget egyrészt a magyar szja-törvény előírásai, másrészt az adott országgal kötött kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény előírásai szerint kell meghatározni.

Magyarországot körülvevő országok mindegyikével van Magyarországnak egyezménye. Az egyezmény alkalmazásához, valamint a magyar adó alól részben, vagy egészben történő mentesítés érdekében fontos ismerni a magánszemély illetőségét. Elképzelhető, hogy vannak munkáltatók, akik ezzel nem foglalkoznak és nem tesznek különbséget a náluk dolgozó külföldiek és belföldiek adóztatásában. Ez mindaddig nem is jelent problémát ameddig a munkavégzés helye 100 százalékban Magyarországon található.

Egyre több határmenti ingázónál megengedett a home officeban, vagy heti 1-2 napot távmunkában történő munkavégzés, mely a munkáltató oldaláról nézve is veszélyt hordozhat magában, ha nem vizsgálja, hogy az adott jövedelem melyik országban adóztatható.

Illetőség és adózás uniós állampolgárok esetében

Gondoljunk arra a külföldi ország állampolgárára, aki az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás következtében Magyarországon vállal munkát, miközben megőrzi saját lakóhelyét, ahova naponta vagy legalább hetente egyszer visszatér. Ezt a személyt nevezzük az uniós jog értelmében határ menti ingázónak.

Uniós tagállam állampolgára, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja, magyar illetőségű személynek minősül az szja-törvény értelmében.

Az illetőséget az egyezmény szerint alapvetően meghatározza a lakóhely, a személyes és családi kapcsolat, és az adott éven belüli 183 nap. Olyan esetben, amikor a magánszemély nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel és/vagy a családja a határ másik oldalán él, szinte biztosak lehetünk benne, hogy külföldi illetőségűnek minősül.

A cikk a továbbiakban a következőkről szól:

♦ Külföldi illetőség;

♦ 183 napos szabály;

♦ Nem uniós országból érkezők illetősége.