Tb-ellátásokra jogosultság az általánostól eltérő adózási formák esetén

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2025.10.14., 12:16 Frissítve: ma, 11:48

Tetszik

Meghatározott feltételek fennállása esetén a vállalkozás (vállalkozó), illetve a munkavállaló az általánostól eltérő adózási módot választhat, amely érintheti a társadalombiztosítási kötelezettségeket, és ezen keresztül az ellátásra való jogosultságát is. Cikkünkben rávilágítunk, hogy milyen következményekkel járhat a választás.

Kezdjük a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózással! E tekintetben az ellátások, illetve a biztosítotti terhek vonatkozásában nincs sok különös tudnivaló, a 2012. évi CXLVII. törvény (Kiva.) hatálya alá tartozó vállalkozások foglalkoztatottaira, illetve társas vállalkozónak minősülő tagjaira vonatkozó – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő – előírások nem különböznek az általános szabályok szerint adózó vállalkozások esetében alkalmazandó rendelkezésektől. Ugyanakkor a jogszabály 21. paragrafusának (2) bekezdése érelmében a kisvállalati adó alanya – a társasági adón túl – mentesül a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól.

Az egyszerűsített foglalkoztatás választása esetén egészen más a helyzet. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.) 10. szakasza értelmében, amennyiben az e jogviszonyban foglalkoztatott személy után a törvény 8. paragrafusának (2) bekezdésében meghatározott közterheket fizetik meg, akkor az érintett személyek

nem minősülnek a Tbj. szerint biztosítottnak, így e jogviszonyuk alapján sem egészségügyi szolgáltatás, sem az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás nem illeti meg őket, ugyanakkor
nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szereznek.

A nyugellátás számítási alapja, amennyiben az utána fizetett közteher:

(mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka – a minimálbér 2,1 százaléka

(alkalmi munka esetén) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka – a minimálbér 4,2 százaléka
(filmipari statiszta esetén) naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka – a minimálbér 2,8 százaléka, azzal, hogy

az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni. (Az ellátási alap mértéke 2026. január 1-jétől módosul!)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük

az ekho szerinti adózást választókra vonatkozó tb-tudnivalókat, kitérve a vonatkozó Adózási kérdésben megfogalmazottak hiányosságaira,
valamit a katások, illetve a háztartási alkalmazottak tb-jogállására

vonatkozó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.