Kivások innovációs járuléka: ezekre kell figyelni a közelgő bevallásnál

Megosztás Tetszik

A kisvállalati adó bevallásával együtt az innovációs járulék fizetésére kötelezett adóalanyoknak be kell vallaniuk az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségüket is a 24KIVA jelű nyomtatványon. A bevallás határideje a 2024. évre vonatkozóan 2025. május 31-e.

A kisvállalati adó alanya naptári éves, így az innovációsjárulék-kötelezettségét is a naptári évre – mint adóévre – állapítja meg. Az innovációs járulékfizetésre kötelezett a 2024. üzleti évi ténylegesen fizetendő járulék összegét (a járulék éves összegét) maga állapítja meg és vallja be és fizeti meg.

Bevallásra kötelezettek köre

Innovációsjárulék-kötelezettség, innovációsjárulékelőleg-kötelezettség terheli a belföldi székhelyű, az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaságot, és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a Htv. szerinti telephelyét (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is).

Gazdasági társaság a Ptk. 3:89. § (1) bekezdésében meghatározott jogi személy, azaz a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól a kkv-törvény szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

Mikro- és kisvállalkozás: a kkv-törvény szerint ilyenként meghatározott vállalkozás.

Mikro- és kisvállalkozáson kívüli vállalkozás: a mikro- és kisvállalkozásra a kkv-törvényben előírt mutatók értékeit meghaladó összes többi vállalkozás (közép- vagy nagyvállalkozások).

A besorolásnál a kkv-törvényben szereplő valamennyi szükséges mutatóértéket, és előírást figyelembe kell venni.

Az innovációsjárulék-kötelezettség megállapítása szempontjából az év első napján fennálló állapot szerint kell a minősítést elvégezni. A besorolás alapjául szolgáló mutatókat naptári év szerint működő adózóknál 2024. január 1-jén a 2022. évről készült, utolsóként rendelkezésre álló beszámoló alapján kell meghatározni. A besoroláshoz a „kétéves szabály” alkalmazása is szükséges, a kkv-törvény 5. § (3) bekezdése szerint.

A besorolás kiindulópontját a kkv-törvény 3. § (2)-(3) bekezdésében nevesített fogalmak és pénzügyi mutatószámok jelentik.

A kkv kategórián belül mikro-vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

• összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás a kkv-törvény rendelkezései alapján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősüljön, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése.

A kkv-törvény határozza meg, hogy az említett mutatóértékeket milyen nyilvántartások alapján kell figyelembe venni. Eszerint az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell a besorolást elvégezni. Ha a vállalkozás nem köteles összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére, akkor az adóbevallása szerint, és az adóbevallásban vagy a külön nyilvántartásban szereplő foglalkoztatotti létszám alapján kell a minősítést megállapítania.

Az újonnan alapított vállalkozások a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet veszik figyelembe. Ha a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb – például egyesülés, szétválás esetén a jogutód első adóéve –, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Az évesítést úgy kell elvégezni, hogy az értékesítés nettó árbevételének összegét el kell osztani a beszámolóval lefedett működési napok számával, majd ezt meg kell szorozni az adott naptári év napjainak számával. A foglalkoztatotti létszám, illetve a mérlegfőösszeg adatának évesítésére azonban ezek jellegéből következően nincs mód, így ezeket változatlanul hagyva, éves szintű mutatóknak kell tekinteni.

A kétéves szabály alkalmazása azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási, bevallási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben megtudhatja, hogyan kell kiszámolni és bevallani az innovációs járulékot, illetve a járulékelőleget!