adozona.hu
Rendezvényköltség elszámolása a civil szervezetnél
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Rendezvenykoltseg_a_civil_szervezetnel_504ILA
Rendezvényköltség elszámolása a civil szervezetnél
Kell-e a rendezvényt szervező egyesületnek a reprezentációs költség után szja-t és eho-t fizetnie? – kérdezte olvasónk. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Egy civil szervezet, egyesület pályázati összegből egy rendezvényt tartott. Hagyományőrző német egyesület rendezvénye volt. Ezen étkezésről volt egy jelentősebb összeg, amit a pályázatban el is számoltak költségként. A rendezvényre nem szedtek belépőt és részvételi díjat sem. Az étkezési számla meghaladja előreláthatóan az összes bevételük 10 százalékát. A kérdésem, hogy kell-e a reprezentációs költség után szja-t és eho-t fizetniük? Ebben az esetben is meg kell fizetni, amikor egy rendezvény része volt?"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A civil szervezet rendezvényei költségének elszámolása esetén több szempontot kell figyelembe venni.
A kérdés konkrét megválaszolásához szükséges lenne ismerni az esettel összefüggő összes dokumentumot és körülményt, mint az egyesület alapszabályát is. Ennek hiányában tájékoztató választ tudok nyújtani.
Fontos meghatározni, hogy az adott esemény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti reprezentációnak minősül-e vagy sem.
„Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.”
A 70. § (2), (2a) bekezdések szerint: „egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció … juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.
(2a) Ha a kifizető egyesület, …, a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció … juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.”
Amennyiben a rendezvényen nyújtott juttatás reprezentációnak minősül, úgy az adóköteles összeg után az adóévi összes bevétel megállapításának hónapja kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és befizetési kötelezettséget (adóalap: juttatás értéke*1,18, mértéke 15% szja és 22% eho).
Nem minősül reprezentációnak azonban az az eset, ha a rendezvényen nyújtott juttatás az Szja tv. 7. § (1) d) pontjának felel meg.
Ennek megfelelően a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amely „a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.”
Ha tehát az egyesület a szolgáltatást a fentieknek megfelelően biztosítja tagjai részére, úgy nem keletkezik adókötelezettség a nyújtott juttatás következtében.
Továbbá az Szja tv. 1. mellékletének 3.3 és 3.4 pontja szerint adómentes „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat)…
3.4 a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)
a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt –,
b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Polgári Törvénykönyv szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,
illeti meg”.
 Tetszik
 Tetszik
			 
		 
 Bér
			Bér
		 Nyugdíj
			Nyugdíj
		 Osztalék
			Osztalék
		 Ingatlan illeték
			Ingatlan illeték
		 
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							     
							    
Hozzászólások (0)