Szja-mentes lett a háromgyermekes anyák munkajövedelme, a családi kedvezményt is érvényesíthetik

Megosztás Tetszik

Október 1-jén hatályba lépett a 2025. évi XV. törvény, amely szerint a három gyermeket nevelő anyáknak – hasonlóan a négy- és többgyermekesekhez – nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a törvényben meghatározott, munkával megszerzett jövedelmeik után.

Három gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de a jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az említett gyermekek száma három (ideértve azt a gyermeket is, aki után az anya családi pótlékra jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg).

A családi pótlékra jogosultságot a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint kell meghatározni, de ha a jogosultság ténye fennáll, vagy a fennállása utólag megállapítható, akkor a 12 évig tartó jogosultság szempontjából megfelel, ha az anya a Cst. előtt hatályos jogszabályok szerint volt jogosult a családi pótléknak tekinthető ellátásra. A kedvezmény tehát jár annak az anyának is, aki már felnőtt gyermekeket nevelt fel és a Cst. szerinti családi pótlékra vonatkozó 12 évi jogosultsága utólag megállapítva fennállt, függetlenül attól, hogy az a Cst. előtt hatályos jogszabályok alapján illette meg.

Mit jelent a kedvezmény?

A kedvezmény azt jelenti, hogy a jogosult a jogosultság időszakában az összevont adóalapjából levonhatja a munkából/tevékenységből származó, a törvényben tételesen felsorolt jövedelmei és egyes tb-ellátások együttes összegét (kedvezményalap).

A kedvezményalapba tartozó jövedelmek

Az adóalapból levonható kedvezmény összegébe a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszony esetén a jogosultsági időszakra elszámolt) következő jövedelmek számíthatók be:

– Bérnek minősülő jövedelem

Bérnek minősül (szja-törvény 3. § 21. pontja szerint):

• munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítést és egészségkárosodási járadékot, továbbá a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

– A bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (például az összevont adóalapba tartozó béren feli juttatások), kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összege.

Nem önálló tevékenységnek minősül [szja-törvény 24. § (1) bekezdés]:

• a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a polgári törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
• nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• az országgyűlési képviselői tevékenység,
• a nemzetiségi szószólói tevékenység,
• az állami projektértékelői jogviszony.

– Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem.

– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályai szerint a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja

• mely jövedelmekre nem vonatkozik a kedvezmény,
• hogyan vehető igénybe,
• hogyan használható ki pluszban a családi kedvezmény!