Mibe kerül az üzleti ajándék?

Megosztás Tetszik

A 2012. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint a cégeknek, szervezeteknek (a költségvetési szerveknek is) az üzleti ajándékra költött, költségként elszámolt ráfordítások 1,19-szeres szorzóval számított összege után összesen 51,4 százalék közterhet (16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást) kell a juttatás hónapja kötelezettségeként a következő hónap 12-éig bevallaniuk, illetve megfizetniük.

A társadalmi szervezeteknek, köztestületeknek, egyházi jogi személyeknek, alapítványoknak (ideértve a közalapítványokat is) a külön rendelkezés [Szja törvény 70. § (2a) bekezdés] szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően, az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következő hónap 12-éig kell bevallaniuk, illetve megfizetniük az adót és az eho-t [Szja törvény 69. § (5) bekezdés b) pont].

Üzleti ajándéknak 2012. január 1-jétől a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (egyedi értékétől függetlenül, az ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány) minősülhet [Szja tv. 3. § 27. pont].

Üzleti ajándék nem lehet értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, nem lehet természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme [Szja törvény 69. § (4) bekezdés].

Az üzleti ajándékként adott juttatás esetében jövedelemnek az ajándék szokásos piaci értéke minősül, illetve abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Természetesen, ha az ajándék egyébként adómentes, annak értékét nem kell figyelembe venni [Szja törvény 69. § (2) bekezdés].

A kifizető üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából például árumintát is adhat ügyfélkörének, lehetséges vásárlóinak. Az ilyen juttatás adómentes. Árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas. Hasonló céllal adómentesen adható árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény. A kedvezmény – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték (például kártyán gyűjtött pontérték) is lehet. A juttatás adómentességének feltétele, hogy üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében történjen a juttatás feltételének megfelelő magánszemélyek számára.

A feltételeknek való megfelelés azonban azt is jelenti, hogy a juttatás nem lehet vetélkedő, verseny és a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredményeként adott ajándék, mert annak a szokásos piaci értéke 1,19-szerese után a juttatónak a 16 százalék adót és a 27 százalék eho-t meg kell fizetnie [Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.14. alpontja].

Üzleti ajándék a juttató munkavállalóinak értelemszerűen nem adható, mivel esetükben nem beszélhetünk üzleti kapcsolatról. Ugyanakkor az üzleti ajándékra vonatkozó, azonos mértékű közterhek mellett legfeljebb évi három alkalommal a csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát (2012-ben 9300 forintot) meg nem haladó értékben a munkavállalóknak is adható, sőt üzleti kapcsolat hiányában is bárkinek adható, ha a kifizető az adóévben más jövedelmet nem juttat az adott magánszemélynek [Szja-törvény 70. § (3) bekezdés a) pont].