hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megtérített, átvállalt tandíj: mikor adóköteles, mikor nem? Itt a NAV tájékoztatója

  • adozona.hu

Tájékoztatót közölt a NAV arról, hogy az óvodai, iskolai neveléshez, oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz kapcsolódó térítési díjhoz adott támogatás milyen esetekben minősül adómentes, illetve adókötelesnek.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) 89. § (5) bekezdése – egyebek mellett – az óvodai, az iskolai neveléshez és oktatáshoz, a kollégiumi ellátáshoz és a pedagógiai szakszolgálathoz kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedését, mérséklését, továbbá bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatást minősíti adómentesnek a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül. Az adómentességet azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni, nem alkalmazható bármilyen – oktatáshoz kapcsolódó – fizetési kötelezettség átvállalásával kapcsolatos adókötelezettség megállapítására. A rendelkezésben említett térítési díj és tandíj tartalmát ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban korm. rendelet) 34–36. §-a pontosan meghatározza.

A korm. rendelet 34. §-a értelmében az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében vehetők igénybe
- a térítésmentesen biztosítandó köznevelési szolgáltatásokon kívüli egyéb foglalkozások,
- az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga,
- a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor egyes meghatározott köznevelési közfeladatok,
- a független vizsga,
- az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
- a kollégiumi szolgáltatás, ha a tanuló az iskolai közszolgáltatási feladatellátást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe.

A korm. rendelet 35. §-a meghatározza a térítési díj minimumát és maximumát is, melyet a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának arányában rögzít. A korm. rendelet 36. §-a értelmében tandíj megfizetése mellett vehető igénybe az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény, az

- önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben
- az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,
- a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
- a középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
- a kollégiumi szolgáltatás, ha a tanuló az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli.

A korm. rendelet a tandíj mértékét tanévenként a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadában maximálja. Ez azonban nem vonatkozik a kötelező feladatellátásban részt nem vevő intézményekre, a külföldi nevelési-oktatási intézményekre és a nemzetközi iskolákra. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. Ugyanakkor a korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerint az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét a Köznev. tv. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában. Az utóbbi esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a korm. rendelet 33–36. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Az említett szabályok alapján tehát egyértelműen megkülönböztethetők a tandíj, illetve térítési díj ellenében igénybe vehető, oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a fizetési kötelezettség teljesítése mellett igénybe vehető oktatás. A köznapi nyelv az utóbbi esetben is a „tandíj” kifejezést használja, ez azonban nem keverhető össze a korm. rendelet idézett rendelkezéseiben szabályozott – kötött – tartalmú tandíjjal, térítési díjjal. A Köznev. tv. 89. § (5) bekezdése szerinti adómentesség kizárólag a korm. rendelet szerinti esetekre vonatkozik, nem terjeszthető ki a fizetési kötelezettség teljesítése esetén igénybe vehető oktatási szolgáltatásokra. A jogalkotói szándék semmiképpen sem terjedt ki arra, hogy adómentesen tegye lehetővé például egy alapítványi iskola vagy egy nemzetközi iskola szolgáltatásaiért teljesítendő fizetési kötelezettség munkáltató vagy más személy által történő átvállalását. Amennyiben a kifizető, munkáltató átvállalja a fizetési kötelezettséget vagy annak egy részét, a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2. § (6) bekezdés szerint a felek között fennálló jogviszony szerint adóköteles jövedelme keletkezik. 

NGM/10503-1/2018/NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 216512043/2018

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink