hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldről kapott osztalék utáni szja, szocho és bevallásuk. Példával

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

A magyar illetőséggel rendelkező magánszemélyt Magyarországon teljes körű kötelezettség terheli, azaz adókötelezettsége összes bevételére kiterjed, függetlenül attól, hogy az a világ melyik országából származik, sőt attól is, hogy azt Magyarország területére ténylegesen behozták-e vagy sem. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Ezt a rendelkezést az osztalék adózásánál is szem előtt kell tartani, ugyanis annak ellenére, hogy ha magyar állampolgár részesül osztalékjövedelemben, még nem biztos, hogy az illető személy a kettős adózás elkerülő egyezmény szabályait is figyelembe véve magyar adóügyi illetőségű személynek minősül. Gondoljunk csak a külföldön élő, vagy ideiglenes jelleggel, de hosszabb távon külföldön dolgozó honfitársainkra, akik külföldön rendelkeznek adóügyi illetőséggel, melynek következtében a külföldről kapott osztalék összege nem adóztatható Magyarországon. 

Szja-kötelezettség

A magyar illetőségű magánszemély külföldről származó osztalék jövedelme után 15 százalék az szja mértéke, mely csökkenthető – bizonyos feltételek teljesülésekor és korlátok mellett – a külföldön megfizetett adó összegével.

Ha az osztalékot fizető társaság olyan országban bír illetőséggel, amely országgal Magyarország kötött a kettős adózás elkerülésre vonatkozóan egyezményt, (továbbiakban Egyezmény) akkor a külföldön megfizetett adó olyan mértékben számítható be a magyar adóba, amilyen mértékben erre az Egyezmény szabályai lehetőséget adnak.

Abban az esetben, ha a külföldön levont ténylegesen megfizetett adó meghaladja az Egyezményben foglalt mértéket, mert a magyar illetőségű magánszemély nem igazolta illetőségét, akkor a forrás országában levont adónak az a része, amely meghaladja az Egyezmény szerinti mértéket, a magyar adóbevallásban nem vonható le. Ilyen esetben a túlvont adó a külföldi adóhatóságtól igényelhető vissza, melyhez minden bizonnyal szükséges a magyar adóügyi illetőség igazolása, mely a magyar adóhatóságnál angol nyelven is igényelhető. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen előírások vannak a külföldön kötött TBSZ-re fizetett osztalék adójára, továbbá a szocho-kötelezettségre!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink