Jövedelem külföldön teljesített megbízásból – adó-, járulékfizetési és bevallási kötelezettségek

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha egy magánszemély, aki jelenleg Magyarországon dolgozik, és néhány hónapig külföldön teljesít megbízást, akkor a megbízás összege után milyen adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettsége keletkezik, és melyik Magyarországon, melyik külföldön. A kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő és dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Adott egy magánszemély, aki jelenleg munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. A magánszemély mint szakértő az Európai Bizottságtól kapott egy megbízást. Kb. 3 hónapot ölelt fel a megbízása (2025. március és 2025. március között). A bizottság a munka elvégzése után a bankszámlára elutalta a megbízási összeget, kapott egy elszámoló lapot is, hogy szakértői díjra ennyit utaltak (8959 euró, 2025. 06. 24.). Kérdéseim: 1. Ezt a jövedelmet az szja-bevallásában kell majd szerepeltetni mint tájékoztató adatot? Vagy mivel feltételezhetően az elküldött kifizető lapon látható összeg került kiutalásra, így a megbízási díj alapján az adóügyi illetőség államában kell adóznia, ami jelenleg Magyarország, mivel a külföldi kifizető nem vonta le? 2. A külföldi jövedelmet a magánszemély választása szerint a megszerzés napján vagy a megelőző hó 15-én érvényes árfolyamon kell forintra átváltani. Mi alapján választhat a munkavállaló, hogy melyiket alkalmazza? Amelyikkel jobban jár? 3. A kiutalt összeg után mit kell fizetni? Szja 15 százalék mellett szociális hozzájárulási adót is kell? Alkalmazható a 89-es szabály, miszerint a magánszemélyek a számított jövedelmük 89 százaléka után fizethetik a személyi jövedelemadót és a szochót? 4. A kifizetett összeg 8959 euró volt. A kifizetés a megbízás idejére vetítve eléri a minimálbér 30 százalékát, így elméletileg járulékfizetés is keletkezik? Ebben az esetben be kell küldeni a járulékbevallást, és be kell jelenteni (25T1041INT, 2508INT)?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZAI

Horváthné Szabó Beáta szakértőnk válaszai:

Kérdésére a megbízási szerződés és az esetlegesen alkalmazható uniós megállapodások (nemzetközi előírások) ismeretében lehetne pontosan válaszolni. Ennek hiányában csak az általános összefüggésekre tudom ráirányítani a figyelmet.

Először is azt célszerű tisztázni, hogy az Európai Bizottságtól kapott szakértői díj mentes-e az adó alól, vagy adóköteles. Alapvetően a megbízóval – azaz az Európai Bizottság illetékes szervezetével – javaslom egyeztetni, hogy az uniós szerződés miként rendelkezik ezen jövedelem adózásáról.

Abban az esetben, ha a jövedelem adóköteles, előfordulhat, hogy a magyar Szja tv. mentességet állapít meg. például az európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény, mentes az adó alól.

Ha a megbízási díj adóköteles, először azt kell tisztázni, hogy az adóztatás joga az Európai Uniót illeti, vagy a magánszemély illetősége országában adóztatható. Ha az EU-ban adóztatható a jövedelem, függetlenül attól, hogy ott kell, vagy nem kell adót fizetni, akkor Magyarországon csak tájékoztató adatként kell ezt a jövedelmet bevallani.

1. kérdés: Ezt a jövedelmet az szja-bevallásában kell majd szerepeltetni mint tájékoztató adatot? Vagy mivel feltételezhetően az elküldött kifizető lapon látható összeg került kiutalásra, így a megbízási díj alapján az adóügyi illetőség államában kell adóznia, ami jelenleg Magyarország, mivel a külföldi kifizető nem vonta le?

Szakértőnk válasza:

Abban az esetben, ha a megbízási díj nem mentes valamely uniós megállapodás értelmében, melynek következtében az adóztatás joga Magyarországot illeti, akkor a magánszemélynek ez a jövedelme önálló tevékenységből származik, és mint ilyen a bruttó bevételből tételes költségelszámolás hiányában 10 százalék költség levonható bizonylat nélkül.

Abban az esetben, ha a jövedelem után szochokötelezettség keletkezik, akkor az adóéven belül megfizetett szocho tételes költségelszámolással vonható le a bevételből. A 89 százalékos szabály csak akkor lenne alkalmazható, ha a szocho elszámolására nincs lehetőség. Például munkaviszonyból származó jövedelemnél vagy akkor, ha az adóévben nem történik meg a fizetés.

Az adóköteles jövedelem után a magánszemélyt szja-előleg-fizetési kötelezettség terheli a negyedévet követő hó 12-én.

2. kérdés: A külföldi jövedelmet a magánszemély választása szerint a megszerzés napján vagy a megelőző hó 15-én érvényes árfolyamon kell forintra átváltani. Mi alapján választhat a munkavállaló, hogy melyiket alkalmazza? Amelyikkel jobban jár?

Szakértőnk válasza:

Mivel a törvény választási lehetőséget enged, azt az árfolyamot kell választani, amely kedvezőbb.

3. kérdés: A kiutalt összeg után mit kell fizetni? Szja 15 százalék mellett szociális hozzájárulási adót is kell? Alkalmazható a 89-es szabály, miszerint a magánszemélyek a számított jövedelmük 89 százaléka után fizethetik a személyi jövedelemadót és a szochót?

4. kérdés: A kifizetett összeg 8959 euró volt. A kifizetés a megbízás idejére vetítve eléri a minimálbér 30 százalékát, így elméletileg járulékfizetés is keletkezik? Ebben az esetben be kell küldeni a járulékbevallást, és be kell jelenteni (25T1041INT, 2508INT)?

A 3. és a 4. kérdésre dr. Radics Zsuzsanna szakértőnk válaszolt:

Az Európai Uniós Bizottsággal fennálló biztosítási jogviszony Belgiumban hoz létre biztosítási jogviszonyt. Erre tekintettel a 2025. márciustól 2025. júniusig tartó időszakban párhuzamos keresőtevékenység áll fenn Magyarország és Belgium vonatkozásában.

A fenti párhuzamos keresőtevékenység miatt az A1-es nyomtatványt kell beszerezni a fenti 3 hónap kapcsán, amely alapján vagy a magyar vagy belga egészségbiztosítási szerv meghatározza a biztosítás helyét. Abban az esetben, ha a biztosítás helyeként Magyarország kerül meghatározásra, akkor a 25T1041INT nyomtatványon kell bejelenteni az Európai Bizottsággal létrejött biztosítási jogviszonyt és ezen jogviszonyból származó jövedelemnél a 2508INT nyomtatvány felhasználásával kell bevallani, majd ezt követően megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

Ha pedig Belgium kerülne kijelölésre, mint a biztosítás helye, akkor abban a 3 hónapban, amíg az Európai Bizottsággal fennállt a biztosítási jogviszony, a magyar munkaviszonyból Belgiumban kell megfizetni a belga szabályok szerint a társadalombiztosítási közterheket.