adozona.hu
Kriptovaluták és egyéb modern jövedelmek adózása
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Kriptovalutak_es_egyeb_modern_jovedelmek_ad_07MHUF
Kriptovaluták és egyéb modern jövedelmek adózása
Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet. De vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és azt, hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amelyre személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.
Az eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adásvétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-ek vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetés kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.
Rendelje meg most 15% kiadói kedvezménnyel az Adó 2021 különszámot! Megjelent a HVG szokásos Adó különszáma, ezúttal 11 adótörvénnyel, bennük kiemelve a 2020-as évközi, a 2021. január 1-jei, illetve az azt követő változásokkal. A kommentárokat – amelyek részletezik a helyi adó, az illetékek és a számvitel módosításait is – Andersen Consulting adótanácsadó cég munkatársainak és más adószakértőknek a közreműködésével ismertetjük. Részletek >> |
Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen, és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni.
Ugyanakkor a széles körű, egész világot átfogó információcsere-szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV-vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.
Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör, hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani, mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni, a nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható-e, hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét, illetve a NAV által kiajánlott eSZJA-bevallásban szerepelnek ezek a jövedelmek!
Hozzászólások (0)