Ki választhatja az ekhót? Részletesen a jövedelemkorlátokról

Megosztás Tetszik

Törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t – főként a művészet, média és sport területe – végző magánszemély, választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást, ha van olyan bevétele, amely után az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket vagy nyugdíjas.

Előző írásunkban összefoglaltuk, kik választhatják ezt az kedvezőbb adózási formát, mostani cikkünkben a bevételi korlátokra vonatkozó szabályokat ismertetjük.

Az ekho nem alkalmazható korlátlan nagyságú bevételre. Amennyiben az ekho választására jogosító tevékenységek valamelyikét folytató magánszemély rendelkezik az éves minimálbér összegét elérő, az általános szabályok szerint közterhet viselő bevétellel, ezen tevékenységekből származó bevételére évi 60 millió forint összeghatárig választhatja ezt az adózási formát.

Ez az értékhatár vonatkozik az ekho választására jogosult sportszervezőre, és -irányítóra, sportmunkatársra és a sportszervezettel, sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve feladatot ellátó magánszemélyekre is.

Évi 250 millió forint bevételig alkalmazhatja az ekhót a magánszemély, ha az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség munkavállalója.

Évi 500 millió forint bevételig alkalmazhatja az ekhót az a magánszemély, aki az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója.

Amennyiben az általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem a havi minimálbér tizenkétszeresét nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió, 250 millió, illetve 500 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő éves jövedelem az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel.

Az előzőektől eltérően a nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó értékhatár minden esetben 60 millió forint, akkor is, ha a nyugdíjas például munkaviszonyban szerzett, általános szabályok szerint adózó jövedelme az éves minimálbért nem éri el.

Ha az EGT-államban biztosított magánszemély az éves minimálbért elérő nagyságú olyan – Magyarországon adóztatható – jövedelmet szerez, amely után az általános szabályok szerint fizeti a személyi jövedelemadót, akkor az adóévben a rá vonatkozó bevételi határig, ha ennél kisebb nagyságú általános szabályok szerint személyi jövedelemadó alá eső bevételt szerez, akkor a bevételi határ arányosan kisebb hányadára választhat ekhót.

Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adó nélküli bevételt kell érteni.

Amennyiben a magánszemély az adóévben eléri a tevékenysége alapján rá vonatkozó, előzőek szerinti összeghatárt, az adott adóévben a továbbiakban nem tehet az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük az ekhoalap megállapítására vonatkozó tudnivalókat munkaviszony, illetve felhasználási szerződés esetén, illetve részletezzük a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket!