Itthon és unióban is van vállalkozása? Ezekkel az adózási és járulékfizetési kötelezettségekkel számolhat

Megosztás Tetszik

Magyar állampolgár Ausztriában egyéni vállalkozó, itthon pedig egy kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa is egyben. Ausztriában 2 főt alkalmaz, vállalkozói kivéttel ott nem rendelkezik. Milyen bejelentési, adó- és járulékfizetési terhekkel kell számolnia? Olvasó kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: magyar állampolgár Ausztriában létesít egyéni vállalkozást. Itthon egy kft. többségi tulajdonosa és ügyvezetője, éves összevonandó jövedelme meghaladja a minimálbér 24-szeresét. Ausztriai egyéni vállalkozásában nem vesz ki vállalkozói kivétet, év végén a vállalkozói jövedelem alapján adózik Ausztriában. Kérdés Magyarországon van-e bejelentési, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettsége?

Ausztriai munkavégzéséhez alkalmaz 2 fő magyar állampolgárt heti 4–4 órában. (Akik Magyarországon heti 40 órás főállással rendelkeznek.) A kifizetett munkadíjuk után a jövedelemadót Ausztriában kell fizetniük. Magyarországon nem terheli szja-fizetési kötelezettség? A tb-járulékot és a szochót Magyarországon kell bevallani és megfizetni? Az egyéni vállalkozónak Magyarországon be kell jelentkeznie foglalkoztatóként a 21T201INT nyomtatványon papíralapon? (Így kap adószámot?) (Bár a munkában töltött idejük alapján a magyar alkalmi foglalkoztatás feltételeinek felelnek meg.)
♦ A tb-járulékot és szochót a 2108INT nyomtatványon havonta kell bevallani forintban.
♦ A járulékokat a vállalkozó utalhatja-e az Ausztriában vezetett vállalkozói számlájáról? Magyarországon mint vállalkozó nem vezet bankszámlát?
♦ A 30 százalékos járulékalap alkalmazása ebben az esetben ugye nem kötelező?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdése igen összetett, mivel mind az adózást, mind a járulékfizetést jelentősen befolyásolja a magánszemély személyes háttere és a munkavégzés körülménye, gondolok itt például arra, hogy a magánszemély milyen adóügyi illetőséggel bír, melyik országban van a családja, hol tartózkodik 183 napot adóéven belül, melyik ország területén végzi ténylegesen egyik vagy másik tevékenységét. Ezen információk hiányában csak az általános összefüggésekre tudom felhívni a figyelmét. Vegyük ezeket sorra!

Magyar adókötelezettség

Az szja-kötelezettség megítéléséhez az Ausztriával megkötött kettős adózás elkerüléséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet – egyezmény – szabályait kell figyelembe venni.

A 7. cikk értelmében az Ausztriában tevékenykedő vállalkozás nyeresége csak Ausztriában adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás tevékenységét a másik szerződő államban egy ott levő telephely útján fejti ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejti ki tevékenységét, úgy a vállalkozás nyeresége a másik államban adóztatható, azonban csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.

Úgy értem, hogy az egyéni vállalkozás csak Ausztria területén működik, így a jövedelem is ott adóztatható.

Az ügyvezetésért kapott díjazás adózásának megítélése függ attól, hogy az ügyvezető milyen adóügyi illetőségűnek fog minősülni és attól is, hogy az ügyvezetői tevékenységet melyik ország területén gyakorolja.

Abban az esetben, ha részben Ausztriában, akkor ezen jövedelem adózása az egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni. Eszerint az ügyvezetői fizetés (a bér és más hasonló térítés), amelyet egy magyar illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, kivéve, ha a munkát Ausztriában végzi. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban adóztatható. Természetesen, ha a magánszemély adóügyi illetősége megváltozik, akkor az adóztatás joga is átkerülhet a másik országba.

Amikor az illetőség és a munkavégzés országa eltér, akkor az a térítés, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy a másik szerződő államban végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban adóztatható, ha
a) a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban; és
b) a térítést nem a munkaadónak a másik államban levő telephelye vagy állandó berendezése viseli; és
c) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap.

Az adókötelezettség megítélése a magánszemélyt foglalkoztató társaság kötelezettsége, ezért a fentiekről a munkáltatót szükséges tájékoztatni annak érdekében, hogy az a 08-as bevallást megfelelően tudja elkészíteni.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik, illetve a munkavállalókkal kapcsolatban kinek és hol kell az szja- és járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni!