Táppénz és baleseti táppénz: azonosságok és különbségek

Megosztás Tetszik

Mind a táppénz, mind a baleseti táppénz biztosítási jogviszony alapján járó társadalombiztosítási ellátás. Amíg a táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, addig a baleseti táppénz olyan pénzbeli ellátás, amely üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés kapcsán állapítható meg. A baleseti ellátásokat a társadalombiztosítás pozitívan kezeli; a baleseti táppénz passzív jogon is jár (szemben a táppénzzel), illetve a mértéke 90, illetve 100 százalék (míg a táppénz mértéke csupán 50, illetve 60 százalék). Tekintsük át a táppénz és a baleseti táppénz közötti azonosságokat és különbségeket!

A társadalombiztosítási ellátások kapcsán azt is meg kell említeni, hogy mind a táppénz, mind a baleseti táppénz akkor állapítható meg, ha azt az arra jogosult személy megigényli.

Nézzük meg, hogy ki jogosult ezen pénzbeli ellátásokra!

A biztosítási jogviszony szerepe a táppénzre és a baleseti táppénzre jogosultságnál

A hatályos szabály alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Azaz, a táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van. Táppénzre az jogosult, aki

• a biztosítási jogviszonyában 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• a biztosítási jogviszony fennállása alatt keresőképtelenné válik,
• orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen.

Nézzük meg a biztosítási jogviszonyt!

A táppénz a biztosítási jogviszony fennállása alatt jár. Így, ha például a határozott idejű munkaviszony mint biztosítási jogviszony 2026. április 14-én megszűnik, és a volt munkavállalót az orvos 2026. április 15-én minősíti „9”-es kóddal keresőképtelennek, akkor a volt munkavállaló – a jogviszony megszűnésére tekintettel – nem jogosult táppénzre.

Ugyanakkor a táppénzzel szemben a baleseti táppénz passzív jogon is jár; így annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb 3. napon üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

Megjegyzés: nem jogosult azonban baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből, vagy foglalkozási megbetegedésből eredően baleseti járadékban részesül.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• ki minősül keresőképtelennek táppénz, illetve baleseti táppénz esetén,

• a táppénz, illetve a baleseti táppénz milyen időtartamra állapítható meg, továbbá

• mennyi a mértékük,

• a megállapításuknál van-e felső határ,

• a folyósításuk hogyan történik, és

• méltányosságból sor kerülhet-e a táppénz, illetve a baleseti táppénz megállapítására.