Így adózik az önálló tevékenységből származó jövedelem

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által 2025. február 11-én közzétett információs füzet az egyéni vállalkozónak és őstermelőnek nem minősülő, önálló tevékenységet végző magánszemély adókötelezettségével kapcsolatos főbb tudnivalókat foglalja össze.

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amely a nem önálló tevékenységek körébe nem sorolható – írja a NAV.

Önálló tevékenységből származó jövedelem például

• a megbízás alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem,

• a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,

• az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységért kapott jövedelem,

• az ingó bérbeadásából származó jövedelem,

• a termőföldnek nem tekinthető ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,

• a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem,

• a lábon álló termés – a föld tulajdonosváltozása nélküli – értékesítéséből származó jövedelem,

• az ingatlan és az ingó eladásából származó jövedelem, ha az gazdasági tevékenységként történik – olvasható az információs füzetben a nav.gov.hu-n.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet az Szja tv. (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17–23. §-ai) általános szabályai, vagy az adott – például az egyéni vállalkozói, őstermelői, bérbeadói – tevékenységre meghatározott külön szabályok szerint kell megállapítani.

Az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre, az ingatlan-bérbeadási és magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályokat külön információs füzetek – a 3., a 6. és a 10. számú – ismertetik.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet – a vállalkozói adóalap kivételével – az összevont adóalapba kell beszámítani. Az önálló tevékenységből származó jövedelem után fizetendő adó mértéke 15 százalék.

2.1. Önálló tevékenységből származó bevétel

Önálló tevékenységből származó bevételnek számít a tevékenységgel összefüggésben megszerzett valamennyi bevétel. Ilyen például a megbízásért kapott díjazás és a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összege is. A bevételeket az Szja tv. 2. és 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni.

Külön szabályok vonatkoznak a támogatások elszámolására. A jogszabály vagy a nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatás összegéből annyit kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amennyit költségként – értékcsökkenési leírásként – elszámolt a magánszemély a támogatásból fedezett kiadásaira. Ettől eltérően, ha az említett támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel a magánszemély, a támogatás fel nem használt részét annak az adóévnek az utolsó napján kell bevételként figyelembe venni, amikor a támogatásról szóló jogszabály szerint a felhasználásra előírt határidő lejár. Ha a jogszabály ilyen határidőt nem határoz meg, akkor a támogatást a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napjáig teljes egészében bevételként el kell számolni.

Nem kell bevételként figyelembe venni azt a támogatást,

• amelynek a felhasználásával keletkezett kiadásokat a magánszemély nem számolja el – értékcsökkenési leírás formájában sem – költségként,

• amelyet vissza kell fizetnie a magánszemélynek, de a visszafizetési kötelezettségre felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt nem számolható el költség sem. A bevételként már elszámolt, de utóbb visszafizetett támogatás miatt a bevallás önellenőrizhető.

Az erdővéghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételekre vonatkozó szabályokat a mezőgazdasági őstermelők adózásáról szóló információs füzet ismerteti.

Egyes bevételeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ilyen bevétel például az önálló tevékenységgel összefüggő hivatali, üzleti utazáskor a kiküldetési rendelvény alapján az utazásra kapott költségtérítés, ha az nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. A saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből igazolás nélkül elszámolható

• a kiküldetési rendelvényen feltüntetett kilométertávolság szerint,

• az üzemanyag-fogyasztási norma és

• legfeljebb a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett üzemanyagár, valamint

• a kilométerenként 15 Ft általános személygépkocsi-normaköltség

alapulvételével meghatározott összeg.

Saját tulajdonú járműnek, személygépkocsinak számít

• a magánszemély által zárt végű lízingbe vett gépjármű,

• a közeli hozzátartozó, bejegyzett élettárs tulajdonában lévő vagy a közeli hozzátartozó, bejegyzett élettárs által zárt végű lízingbe vett gépjármű.

2.2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása

Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek két módszer közül választhatnak.

Az egyik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert választják, valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű, igazolás nélkül elszámolható költségek kivételével – számlával, bizonylattal kell igazolni. A tevékenység folytatása érdekében igazoltan felmerült kiadás, és az igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad az Szja tv-ben meghatározott módon és mértékben a bevételből levonható. A tárgyévi bevételből csak a tárgyévi költségek vonhatók le. Ha a magánszemély többféle önálló tevékenységet folytat, a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerült kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, tehát az egyik tevékenység veszteségével a másik tevékenység nyereségét nem lehet csökkenteni.

A másik módszer szerint a bevételből igazolás – számlák, bizonylatok – nélkül levonható 10 százalék a költséghányad, és a bevétel 90 százaléka a jövedelem. A 10 százalék költséghányad alkalmazásánál a magánszemély az adóévben megszerzett – nem egyéni vállalkozásként folytatott – önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. Ez azt jelenti, hogy a költségtérítés 90 százaléka is jövedelemnek számít, mivel ebből a bevételből is csak a 10 százalék költséghányadot lehet levonni.

2.3. A tételes költségelszámolás legfontosabb szabályai

Költségként csak az önálló tevékenységgel összefüggésben, a bevétel megszerzése érdekében a naptári évben felmerült – kifizetett –, szabályszerűen igazolt kiadást lehet elszámolni. Kivétel az olyan átalány – vélelmezett – költség, amelyet az Szja tv. a kiadás tényleges felmerülésétől függetlenül elismer. Ilyen költség például a kilométerenkénti 15 Ft általános személygépkocsi-normaköltség. Az önálló tevékenységgel összefüggésben jellemzően előforduló költségekről az Szja tv. 3. számú melléklete rendelkezik.

Ha az önálló tevékenységhez vásárolt termék vagy szolgáltatás értékesítőjének az általános forgalmi adóról szóló törvényben (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény)  – a továbbiakban: áfatörvény – meghatározott bizonylatot kell kiállítania, akkor a kiadást az áfatörvény szerinti bizonylattal – ide nem értve a nyugtát – kell igazolni. A kiadás igazolására egyébként kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot.

A személyes vagy családi szükségletet is kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében felmerült kiadás csak az Szja tv-ben meghatározott esetben és módon számolható el.

Például szolgálnak erre a művészeti tevékenységet folytató magánszemélyekre vonatkozó külön szabályok.

Elismert költség

• az önálló tevékenységgel összefüggésben vásárolt anyag, áru, illetve

• felmerült más kiadás – például a postaköltség, a részletes híváslistával igazolt telefonköltség, az üzleti utazás költsége, a jármű használatával kapcsolatos költség, a díjköteles útszakaszon megtett üzleti célú utak arányában az úthasználat díja stb.

A járművek használatával kapcsolatos költségelszámolás szabályait a 8. számú információs füzet ismerteti.

Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag az önálló tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, arányosan lehet elszámolni. Ilyen kiadás például a fűtés és a világítás, ha a magánszemély a lakásában végzi az önálló tevékenységet. A költségelszámolásnál a költségre jellemző felhasználási mértéket – például kilowattóra – kell alapul venni. Közüzemi számláknál a házastárs, bejegyzett élettárs nevére szóló számlák alapján is lehet költséget elszámolni.

A kizárólag az önálló tevékenységhez használt 200 ezer forint alatti tárgyi eszközök – gépek, berendezések, felszerelések – beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A 200 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű eszközök, és a 200 ezer forint alatti egyedi értékű és személyes célra is használt gépek, berendezések stb. beszerzésére, előállítására fordított kiadást nem lehet teljes egészében elszámolni. Az ilyen eszközök beszerzésénél, előállításánál átalányamortizációt lehet érvényesíteni.

Átalányamortizáció címén az adóévi bevétel egy százalékát, de legfeljebb az említett eszközök nyilvántartási értékének 50 százalékát lehet költségként elszámolni. Az elszámolt költség a bevétel egy százalékánál akkor sem lehet több, ha a magánszemély az adóévben több ilyen eszközt vásárol. Egy tárgyi eszköz után egyszer, a használatbavétel évében lehet az átalányamortizációt elszámolni. A többféle önálló tevékenységhez is használt gépnél, berendezésnél stb. a költségeket nem lehet megosztani az egyes tevékenységek között. Ezeket a költségeket csak egy – a magánszemély által választott – önálló tevékenység bevételével szemben lehet érvényesíteni. Az ingatlan-bérbeadási és az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységnél (2019. június 28-tól magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység) alkalmazható költségelszámolási szabályokat az ingatlan-bérbeadásról szóló 10. számú információs füzet ismerteti.

Az Szja tv. további költségeket is elismer. Elszámolható például

• a köztestületnek, az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó egyesületnek befizetett tagdíj;

• a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó – a személyi jövedelemadó kivételével – például az illeték, a hatósági díj, a vám, a kötbér, a késedelmi kamat, az önellenőrzési pótlék stb.

A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek az általánosan elismert költségeken felül további költségeket is elszámolhatnak (a művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló 39/1997. MKM-PM együttes rendeletben meghatározott művészeti tevékenységeknél). Ilyen például a művész tevékenységével kapcsolatos műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásához megvásárolt belépő, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás. A személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás igazolt ellenértékének 50 százaléka számolható el költségként. Az előadóművészi tevékenységnél a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre és szolgáltatásokra fordított kiadás is elszámolható.

A helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevétellel szemben az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadást, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenését lehet költségként elszámolni.

2.4. Ingatlan és ingó eladása gazdasági tevékenységként

Az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell az adót megfizetni az ingatlan és az ingó vagyontárgyak eladásából származó jövedelem után, ha az értékesítés gazdasági tevékenységként történik.

A gazdasági tevékenység (az Szja tv. 3. § 46. pontja szerint) akkor valósul meg, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és a tevékenység végzése független formában történik.

Fontos azonban, hogy a jövedelem megállapításakor az ingatlan és az ingó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a megszerzésre és az értéknövelésre fordított kiadásokat akkor is le lehet vonni a bevételből, ha azok az értékesítés adóéve előtt merültek fel. Ugyanakkor ingatlan eladásakor a bevételből megállapított jövedelem az évek múlására tekintettel nem csökkenthető. Fontos szabály az is, hogy az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevétel után nem keletkezik adókötelezettség, nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege az adóévben nem több 600 ezer forintnál.

Az ingatlan és az ingó vagyontárgyak gazdasági tevékenységként végzett értékesítésekor a jövedelmet tehát az ingatlan és az ingó tárgyak értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ezért a magánszemélynek nincs lehetősége a szocho elszámolására költségként.

A magánszemélyek tehát a számított jövedelmük 89 százaléka után fizethetik a személyi jövedelemadót és a szochót – olvasható a nav.gov.hu-n.

Az információs füzet további tartalma:

3. Az adóelőleg-fizetés szabályai

3.1. A kifizetői adóelőleg-levonás szabályai

3.2. A magánszemély kötelezettségei

4. Járulékfizetés

4.1. A biztosítási kötelezettség megállapítása

4.2. Az adószámos magánszemélyek járulékfizetése

5. Szociális hozzájárulási adó

6. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély nyilvántartásba vétele

6.1. Nyilvántartási kötelezettség

A teljes anyagot ITT olvashatja el.