További témák

Így számolhatja el az egyéni vállalkozó a személyautó költségeit

  • adozona.hu

Egyéni vállalkozó családtagja tulajdonában lévő autójának költségeit hogyan számolhatja el használóként, üzembentartóként, bérlőként? Olvasónk kérdéseire Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egyéni vállalkozó vagyok. A vállalkozásom székhelye és a telephelye, ahol a tevékenységemet végzem 50 kilométerre van egymástól, ahova személyautóval járok. A munkába járáshoz használt autó nem a saját tulajdonom, hanem egyik családtagomé, szívességi használóként használom. A következő kérdéseim lennének: a) Ebben az esetben elszámolhatom az autóra az üzemanyag- és amortizációs költséget? b) Ha bérelném az autót, akkor elszámolhatom az üzemanyag, amortizációs és javítási költséget? c) Ha én lennék az autó üzembentartója (nem tulajdonos), akkor miben lenne más költségelszámolási lehetőségem, vagy csak tulajdonosként tudok költséget elszámolni? d) Ha a havi 500 kilométernél több lenne a költségelszámolásom, akkor – ha jól tudom – cégautóadót kellene fizetni. A fenti esetekben kinek? e) Kiküldetési rendelvényt magam után is vezetnem kell?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Saját tulajdonú személygépkocsinak minősül a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő személygépkocsi is. A közeli hozzátartozó fogalma a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényből (továbbiakban: Ptk.) ismerhető meg.

A Ptk 8:1. § szerint „közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér”.

Kérdéséből nem állapítható meg, hogy milyen minőségű családtagról van szó. Ha a családtagja nem tartozik az előzőekben felsorolt személyek körébe, akkor a nem saját tulajdonban lévő személygépkocsira vonatkozó költségelszámolási szabályokat kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik az üzembentartóra is.

Üzemanyagköltség útnyilvántartás vezetése mellett számolható el a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével, nincs jelentősége annak, hogy kinek a tulajdonában van a személygépkocsi.

Amortizációt csak akkor lehet elszámolni átalányan, ha a személygépkocsi saját tulajdonban van. Ilyen esetben a bevétel 1 százalékáig számolható el az üzembe helyezés évében a beszerzési ár 10 százaléka.

A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használatra eső – a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint – a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.

Nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el.

A cégautóadót a tulajdonosnak kell fizetnie. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el útnyilvántartás vezetése nélkül a saját tulajdonban lévő személygépkocsi után.

Az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre – illetőleg az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára – lehet alkalmazni. Ha az egyéni vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével a NAV által közzétett ár alapulvételével, a fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsinormaköltség alkalmazásával számolhatók el. A költség elszámolásának a napja ebben az esetben is az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó 500 kilométer átalányt számolt el.

 Kiküldetési rendelvényt az egyéni vállalkozó saját magának nem adhat, csak útnyilvántartás szolgálhat a hivatali, üzleti célból megtett utak nyilvántartására, amennyiben havi 500 kilométernél több út kerül költségelszámolásra.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mikrogazdálkodási beszámolót készítő vállalkozás önellenőrzése

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Vállalkozás üdülőjében saját dolgozó üdülése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Látványcsapatsport

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X