Adókedvezmény, amiről sokan nem hallottak – Megtévesztő a törvény

Megosztás Tetszik

Itt az idő, hogy a személyi adókedvezményről is nyilatkozzanak az érintett magánszemélyek a munkáltatójuknak. A törvény szövege félrevezető, mivel úgy fogalmaz, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélyek jogosultak erre az adókedvezményre, holott a vonatkozó rendeletekben felsorolt betegségek sokkal tágabb kört ölelnek fel, mint amit a köznyelvben súlyos fogyatékosságnak nevezünk. Több mint 370 ezer forinthoz juthatnak azok, akik most tudják meg, hogy már 2009-ben is jogosultak lettek volna az adókedvezményre, de azt az elmúlt években nem vették igénybe.

A személyi kedvezmény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 117. törvény 40. §-ában található, de visszaköszön az adózás rendjéről szóló törvény 49. § (3) bekezdésében, a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben, valamint a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendeletben is.

A törvény szövege megtévesztő. A 40. paragrafus így szól:

"Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény)".

Tapasztalatok szerint ezt nagyon sokan szó szerint értelmezték, vagyis, hogy csak "súlyos fogyatékosság" esetén lehet ezt az adókedvezményt (ténylegesen az adót, nem pedig az adóalapot csökkentő kevdezményt, mint például a családi adókedvezménynél!) igénybe venni.

Ezzel szemben az említett kormányrendelet, illetve az EüM-rendelet több olyan betegséget is felsorol, amelyeket a köznyelvben nem minősítünk „súlyos fogyatékosságnak”.

Ilyen betegségek például a kormányrendelet melléklete szerint:

– cukorbetegség (szövődmények nélkül is)

– laktóz intolerancia

– szénhidrát-anyagcsere betegségek

– fruktózanyagcsere betegségek

– idült légzési elégtelenség

Az adókedvezményt fő szabály szerint a betegségről kiállított orvosi igazolás birtokában lehet igénybe venni. Az érintett magánszemélyeknek érdemes kinyomtatniuk a kormányrendelet mellékletét amely tartalmazza a betegségek kódjait is –, és azt átadni az orvosuknak átadnunk. Az alapjánegyszerűbb beazonosítani azokat a betegségeket, amelyek után személyi kedvezményt lehet igénybe venni.

Nagyon fontos kivétel a fenti szabályokhoz képest, hogy orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Az igazolást alapvetően szakambulancia, illetve a szakambulancia által kiállított igazolás alapján a háziorvos állíthatja ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell

– a magánszemély személyazonosító adatait,
– lakóhelyét,
– adóazonosító jelét,
– az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,
– a betegség véglegességének és ideiglenességének megnevezését,
– az orvos aláírását.

Az igazolásnak nincs rendeletben meghatározott kötött mintaformátuma, a lényeg, hogy tartalmazza az imént felsorolt adatokat, amelyeket az igazolás kiállításakor ellenőrizni kell. Fontos tudni, hogy az adóhatóság az adóellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, az igazoláson szereplő adatok alapján dönt.

Fontos megjegyezni, hogy az igazolást a magánszemélynek kell megőrizniük az elévülési időn belül – mely a gyakorlatban valójában 6 évet jelent –, a munkáltatónak tehát az igazolás fénymásolatát kell átadni, az eredeti igazolást csak be kell mutatni. Emellet ki kell tölteni egy nyilatkozatot arról, hogy a magánszemély az adókedvezményt a havi jövedelméből igénybe kívánja venni.

Aki nem tudja ezt már januárban megtenni, az igazolás beszerzése után év közben bármikor van erre lehetősége, hogy már a havi bérszámfejtésnél érvényesíteni lehessen az adókedvezményt.

Ha valaki nem érvényesíti év közben a személyi kedvezményt, év végén a személyi jövedelemadó bevallás leadásakor is igénybe tudja azt venni.

Sőt, aki már az elmúlt években is jogosult lett volna igénybe venni a személyi adókedvezményt, de nem tudott erről a lehetőségről, és így nem csökkentette a fizetendő adóját, az a 2009. adóévig visszamenőlegesen is érvényesítheti a kedvezményt.

Ehhez be kell szereznie egy orvosi igazolást, amely visszamenőlegesen megerősíti a jogosultságát. Az igazolás birtokában a korábbi évekre benyújtott szja-bevallások önellenőrzésével lehet érvényesíteni az adókedvezményt. (A 2014. évi adóbevallások május 20-ai határidejéig még kellő idő áll rendelkezésre az igazolás beszerzéséhez.)

Fontos tudni, hogy ha valaki önellenőrzi a bevallását, és adót igényel vissza, akkor az adóhatóság kiutalás előtti ellenőrzést végezhet, és szokott is végezni. Nagyon fontos tehát, hogy az adóbevallás önellenőrzését csak a szabályszerűen kiállított igazolások birtokában érdemes benyújtani.