Háztartási munka saját vagy idegen háztartásban – kell utána adózni?

Megosztás Tetszik

„Bevásárlás, mosás, vasalás, ügyintézés másik háztartásban: munkaviszonynak minősül?” címmel megjelent írásunk elgondolkodtatott, vajon mikor nem kell adót és járulékot fizetni a háztartási munkával szerzett jövedelem után.

A háztartási munka szabályairól az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Egptv.) az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséről szóló I. Fejezete rendelkezik a háztartási alkalmazottak keresetének mentességéről.

Az ide vonatkozó szabályokkal minden természetes személy foglalkoztatónak érdemes megismerkedni, ha a háztartási munkát végző természetes személyt foglalkoztat, azaz a háztartási alkalmazott részére a háztartási munka ellenértékeként járandóságot fizet.

Érdekes volt feleleveníteni a törvény 2010. évi indokolását, amely szerint „a kormány 29 pontos gazdasági akciótervének egyik célkitűzése az adózás alá nem vont kereset fogalmának bevezetése annak érdekében, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni. A háztartási munka ennek megfelelően adó- és járulékmentes lesz.”

Nézzük, mi minősül háztartási munkának!

Háztartási munka a törvény alkalmazásában a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Ez alapján például a takarítást végző személy (aki nem egyéni vagy társas vállalkozóként, vagy ilyen vállalkozás alkalmazottjaként vállal alkalmanként háztartási munkát) részére történő kifizetés is mentesülhet az adókötelezettség alól. Ilyen esetben a foglalkoztató a megrendelő.

A háztartási munka díjazása abban az esetben minősülhet „adómentes” keresetnek, ha a foglalkoztató és az alkalmazott is természetes személy és a tevékenységet az egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozók részére végzik.

Az egy háztartás fogalmát nem határozza meg a törvény. Véleményem szerint egy háztartásban azon személyek élnek, akik egy lakásban élnek, és bevételeiket és kiadásaikat részben vagy egészben közösen kezelik. Nem egyértelmű számomra, hogy ezt a feleknek mivel kell bizonyítani, például szükséges-e azonos címre lakcímkártya, vagy sem, de talán nem is ez a leglényegesebb kérdés.

Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér (Ptk. 8.1.).

A mentesség további feltétele, hogy a foglalkoztató bejelentést tesz elektronikusan az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) vagy telefonon az országos telefonos ügyfélszolgálaton a 185-ös telefonszámon, méghozzá a foglalkoztatást megelőzően.

A bejelentés történhet egy hónapra, vagy több hónapra is előre. A bejelentést az azt követő 24 órán belül lehet módosítani és visszavonni, ha a foglalkoztató téves adatokat jelentett be, vagy a foglalkoztatás meghiúsult.

A bejelentés nem jár díjfizetéssel, de ha a bejelentést a foglalkoztató elmulasztja, vagy a foglalkoztatás nem minősült szabályszerű háztartási munkának, és a bejelentés elmulasztása a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor adó- és járulékfizetési kötelezettség is felmerül, sőt 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható, ha a foglalkoztatás bejelentése elmarad. Utólag a bejelentés pótlására a törvény nem ad lehetőséget.

Mire figyeljünk különösen?

Rendhagyó a szabályozásban, hogy a kötelezettség a foglalkoztatót terheli, és nem az alkalmazottat. Abban az esetben, ha a foglalkoztató nem jelenti be a foglalkoztatást, a háztartási alkalmazott részére kifizetett bevétel teljes összege után naptári hónaponként személyi jövedelemadót, járulékot és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

Bejelentett foglalkoztatás esetén az alkalmazott nem minősül biztosítottnak, azaz egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ha más jogcímen nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult jogszabály alapján, például nem nyugdíjas.

Az adókötelezettség bevallására vonatkozóan nincs speciális, egyszerűsített nyomtatvány, így minden bizonnyal a foglalkoztatónak ’08 jelű bevallást kell benyújtania.

Zárszó

Elképzelésem szerint még családon belül is többször elhangzik ez a mondat: kapsz néhány ezer forintot, ha levágod a füvet, kitakarítod az autót, összepakolsz a szobádban, elmész a nagyszülőknek bevásárolni stb. Elvileg ilyen esetben is ezt a törvényt kellene alkalmazni. Talán a jövőre nézve megfontolandó lenne ezt átgondolni, és a háztartási munkával szerzett jövedelem mentességét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletébe beépíteni.