adozona.hu
Fontos adóbevallási határidő közeleg! Így spórolhat sok időt
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Figyelem_fontos_adobevallasi_hatarido_kozel_N9QGP9
Fontos adóbevallási határidő közeleg! Így spórolhat sok időt
Február 16-áig lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) eljuttatni postán, az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, vagy személyesen a 1453NY jelű nyilatkozatot annak, aki az adóhatóság közreműködésével, egyszerűsített adóbevallás révén kíván számot adni a 2014. évi szja-kötelezettségéről.
Személyre szabja a NAV az adóbevallását annak, aki 2015. február 16-áig nyilatkozik, hogy a 2014. évi személyi jövedelemadó megállapítási kötelezettségének az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással kíván eleget tenni.
A határidőig beküldött 1453NY jelű nyilatkozat adataiból, valamint a saját adatbázisában nyilvántartott adatokból az adóhatóság 1453E jelű egyszerűsített személyijövedelemadó-bevallást készít, amelyet legkésőbb 2015. április 30-áig megküld a megadott postacímre vagy elektronikus tárhelyre. Ha az adózó egyetért a bevallásban foglaltakkal, akkor nincs több dolga. Csak akkor kell a javított adatokkal kiegészített – aláírt – példányt 2015. május 20-áig visszajuttatni a hivatalhoz, ha az adóhatóság által küldött bevallást javítani kell vagy ki kell egészíteni.
Fontos tudnivalók:
– A február 16-ai határidő jogvesztő! Ez azt jelenti, hogy a 1453NY jelű nyilatkozat késedelmes beküldését semmilyen indokkal nem lehet igazolni, vagyis, aki lekési a határidőt, már csak saját maga készítheti el az adóbevallását. (Nem mindenki választhatja az egyszerűsített adóbevallást, erről részletesen lejjebb olvashat.)
– Aki nem kapott a NAV-tól nyomtatványcsomagot, a 1453NY jelű nyilatkozat-nyomtatványt és a kitöltési útmutatóját letöltheti a www.nav.gov.hu internetes oldalról, illetve beszerezheti azokat az ügyfélszolgálatokon. Az ügyfélkapus benyújtáshoz szükséges regisztrációról szintén a www.nav.gov.hu portálon található 32. számú információs füzet tartalmaz eligazítást.
– A helyes kitöltéshez feltétlenül szükséges a kitöltési útmutató alapos áttanulmányozása, illetve célszerű az ÁNYK nyomtatvány-kitöltő program használata.
– A nyilatkozat aláírás nélkül érvénytelen!
– A nyilatkozattal együtt igazolást, egyéb iratot (például munkáltatói, kifizetői igazolást, kedvezmény igénybevételére vonatkozó igazolást) nem kell beküldeni. Ezeket az iratokat 2020. december 31-éig meg kell őrizni.
– Az adózók az ügyfélszolgálatok felkeresése helyett adóügyeiket telefonon is intézhetik a NAV ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerében, a 06-40/20-21-22 számon. A telefonos ügyintéző rendszer használatához a TEL nyomtatvánnyal igényelhető ügyfél-azonosító szám szükséges. Az ügyfél-azonosító szám a 2014-es évre vonatkozó szja-bevallásban, illetve a 1453NY nyomtatványon is kérhető. Ennek birtokában telefonon egyszerűen intézhető például a hibás bevallás javítása.
Mikor választható az egyszerűsített bevallás?
Az egyszerűsített bevallás akkor választható, ha a magánszemély az adóévben kifizetőtől (munkáltatótól) kizárólag olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, melyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és ha ezen kívül
– ingatlan átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (akkor is, ha adókiegyenlítést kíván figyelembe venni);
– ingó vagyontárgy értékesítéséből származott bevallásköteles jövedelme;
– vagyoni értékű jog átruházásából származott bevallásköteles jövedelme (például haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat, stb.);
– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából kifizetőtől származott bevallásköteles jövedelme;
– az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;
– magán-nyugdíjpénztártól kedvezményezettként részesült nem szolgáltatásnak minősülő kifizetésben;
– mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani;
– osztalékból származott jövedelme, és annak adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el;
– értékpapír-kölcsönzésből származott jövedelme;
– vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett;
– az szja-törvényben meghatározott sorrend szerint kíván az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni;
– az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezményt (ideértve a családi adóalap, illetve családi járulékkedvezményt is) érvényesít;
– rendelkezni kíván nyugdíj-előtakarékossági és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számla és/vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján biztosító pénzforgalmi számla javára (kivéve külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő rendelkezés);
– visszafizetendő adókedvezménye keletkezett;
– valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint kíván eleget tenni, és az ekho-törvény szerinti különadó fizetésére nem kötelezett, ezt az adózási módot a törvény rendelkezéseinek megfelelően, jogszerűen választotta, valamint a kifizetőtől nem vállalta át a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését;
– olyan jövedelmet szerzett, amely után a kifizető (munkáltató) az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségét teljes egészében megfizette, vagy ezzel összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége.
Mikor nem választható az egyszerűsített bevallás?
Nem lehet egyszerűsített bevallásról nyilatkozatot beadni, ha a magánszemély
– a bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek tett nyilatkozatában költség levonását kérte, kivéve, ha ez igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozott;
– az adóévben valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományban részesült;
– az adóévben egyéni vállalkozó volt – kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;
– az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységével összefüggésben adóköteles bevétele származott, és nem tesz nemleges nyilatkozatot;
– a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott,
– az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére kötelezett (ideértve a családi járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítéséből származó 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet miatti 12 százalékos bírságot is);
– ingatlant – egyéni vállalkozónak nem minősülő – bérbeadó magánszemélyként (ideértve az egyéb szálláshely-szolgáltatót is) értékcsökkenési leírást számol el az szja-törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerint;
– termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származott olyan bevallásköteles jövedelme, mely után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése őt terheli;
– privatizációs lízingből származott jövedelme;
– árfolyamnyereségből származott jövedelme;
– egyéb forrásadós jövedelmet szerzett, és utána adót, adóelőleget kell (kellett) megfizetnie, bevallania;
– az adóévben tartós befektetésből származó jövedelmet szerzett;
– ellenőrzött külföldi társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmet szerzett;
– az adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származott jövedelme/vesztesége, illetve ha a keletkezett veszteségre tekintettel adókiegyenlítést kíván elszámolni;
– önkormányzatnak történő lakás bérbeadásával összefüggésben a szerződése megszűnt, és adófizetési kötelezettsége keletkezett;
– olyan bevételt szerzett, amely nem kifizetőtől származott, vagy amelynek adó- vagy adóelőleg megállapítására önmaga kötelezett (kivéve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó bevételt);
– a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult (például árfolyamnyereségből származó jövedelem és annak adója),
– külföldi illetőségű magánszemély;
– külföldön (is) adóztatható, adóköteles bevétele volt, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről (nem Magyarországról) származott;
– olyan jövedelmet szerzett, amellyel összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie,
– a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számolt el,
– utóbb jogosulatlannak minősül az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó választása (különadó-fizetési kötelezettség terheli), vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho összegének bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
– az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetéshez kapcsolódó adóalap-kedvezményt érvényesít,
– a 75 százalékos különadó hatálya alá tartozó bevételt szerzett.
Hozzászólások (1)
Segítene valaki értelmezni a következő szöveget?
Végkielégítés szabályai 2015-től:
"Ha a munkavállaló mond fel 2015-ben azonnali hatállyal és jogszerűen (3 év munkaviszony meg van), akkor ebben az esetben is jár számára végkielégítés. Természetesen ilyen körülmények között a foglalkoztató ezt sok esetben vitatni szokta, de ha a dolgozó bizonyítani tudja a felmondás jogszerűségét, akkor mindenképpen jár számára a végkielégítés."
Hogyan kell érteni, hogy azonnali hatállyal és jogszerűen.
Hogyan lehet bizonyítani, hogy jogszerű.
Van-e különbség a határozott idejű és határozatlan idejű szerződések között ilyen esetben.