Egyéni vállalkozók, őstermelők, bérbeadók! Újból itt az adóelőleg-fizetési határidő

Megosztás Tetszik

A 2019. évre vonatkozó – negyedik negyedévi – adóelőleget a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2020. január 13-áig kell megfizetniük (január 12-e vasárnapra esik). Ide sorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől (hanem mondjuk bérbeadásból) származik az összevonandó jövedelem.

Egyéni vállalkozók

Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.

Az adóelőleg összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek. Ilyen eset például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében, amennyiben adózó a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta az adóévre.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege

Az szja-törvény 47. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.

A veszteséget a keletkezésük sorrendjében lehet elszámolni, viszont a 2015. évtől az adóévben keletkezett veszteség összege a következő öt adóév jövedelmével szemben lesz elszámolható. E változással függ össze az az átmeneti rendelkezés, mely szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat az is, hogy mire a 2015. év előtti veszteség elfogy, a 2015. évtől keletkezett veszteség összege az öt éves szabály miatt elévül.

A szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leírás elszámolásakor.

A tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás, vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet.

Nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.

A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg.

A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat összege adókedvezményként érvényesíthető (e hitelek tekintetében megszűnt a 6 millió forint korlát az adókedvezmény érvényesítésekor).

A 2017. január elsejét megelőzően kötött szerződések esetében azonban még korlátok vannak. Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. Fontos azt is tudni, hogy adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot a 2017. január 1-jét megelőzően felvett hitelek utáni adókedvezmény tekintetében.

A kisvállalkozói adókedvezmény azonban azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál.

Az egyes negyedévekre megállapított adóelőleg-fizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során.

Adózónak vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell levezetnie és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t és szochót is ekkor kell megfizetnie azzal, hogy a szocho-fizetési kötelezettség megállapításánál a felső határra is figyelemmel kell majd lenni.

Vállalkozói kivét utáni adóelőleg

Adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.

A negyedik negyedévben már látható, hogy mennyi az elvárt adóalap (a bevétel 2 százaléka), így döntést igényel az is, hogy adózó az utolsó hónapra mennyi vállalkozói kivétet számol el. Ennek azért van jelentősége, mert ha nullára viszi az adóalapot a vállalkozói kivét miatt, akkor az elvárt adóalap után mégis kell adóznia, ha nem kezdő vállalkozó.

A vállalkozói kivét összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni.

Ha a családi kedvezmény összege több mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem az adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó, amennyiben biztosított.

A vállalkozói kivét összege utáni adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük, hogy milyen előírásokra kell figyelniük az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, az őstemelőknek, a mezőgazdasági kistermelőknek és a magánszemélyeknek az adóelőleg rendezésekor!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.