Diákok munkavégzése – jogviszonyok, adókötelezettségek, kedvezmények

Megosztás Tetszik

Milyen jogviszonyban végezhetnek munkát a diákok, milyen adókötelezettségeik és kedvezményeik vannak, mire kell figyelniük foglalkoztatóiknak, megbízóiknak? Összefoglaltuk.

A felsőoktatásban tanuló diákok részmunkaidős foglalkoztatása szinte mindennapos gyakorlat. Nyáron azonban a középiskolások is megjelennek a munkaerőpiacon. Van, aki a nyári szünidős programok fedezetére végez kereső tevékenységet, míg számos diák szakmai gyakorlaton dolgozik, de az is előfordul, hogy befejezte tanulmányait és külföldön vállal munkát, vagy itthon dolgozik külföldi társaság részére.

A diák munkavégzése történhet

‒ iskolaszövetkezeti tagként,

‒ munkavállalóként,

‒ megbízási szerződéssel,

‒ egyéni vagy társas vállalkozóként, valamint

‒ egyszerűsített foglalkoztatottként és

‒ háztartási alkalmazottként

Az alábbiakban a dolgozó diák jövedelmének adózására vonatkozó, szja-t érintő főbb tudnivalókat foglaljuk össze. (Az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát ezen cikkben nem tárgyaljuk.)

A diákot a részére kifizetésre kerülő jövedelme után szja-kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség független attól, hogy milyen jogviszony keretében részesül jövedelemben. Ugyanakkor, az összevonás alá eső jövedelmek után nem feltétlenül keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján szerzett jövedelmek tekintetében Magyarországon adóztatható jövedelmek után kedvező adózás érvényesül azáltal, hogy a fiatalok meghatározott összegű jövedelem alapján adóalap-kedvezményt érvényesíthetnek.

A diákok többsége a 25. életévet nem töltötte be, mely esetben jogosultak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére (szja-törvény 29/F §).

A 25. életév betöltésének hónapját bezárólag érvényesíthető kedvezmény a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmeik kapcsán.

Az szja-törvény tételesen felsorolja, mely jövedelmekre érvényesíthető az adóalap-kedvezmény. Idetartozik többek között az iskolaszövetkezeti tag díjazása, a munkaviszonyban kapott munkabér, a megbízási jogviszony alapján kapott, önálló tevékenységből származó jövedelem, a társas vállalkozóként a személyes közreműködés ellenértéke, és az egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme is.

Nem érvényesíthető kedvezmény a hallgatói munkaviszony alapján más adómentes jogcímen kifizetett munkabér összege után – kivéve, ha az meghaladja az adómentes mértéket. Valamint azon jövedelmek után sem, melyet a törvény nem nevesít. Például az egyéb összevonás alá eső jövedelem után vagy a lakásbérbeadásból származó jövedelem után sem. Továbbá akkor sem tud élni az adóalap-csökkentés lehetőségével a diák, ha a munkát külföldön végzi, azaz jövedelme külföldön adóztatható.

A fiatalok kedvezménye függ

‒ a jogosultsági hónapok számától és

‒ a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összegétől, mely havi 656 785 forint, így 2025-ben, 7 881 420 forint jövedelem mentesülhet az szja alól.

Ha a kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn és/vagy a diák által a jogosultsági hónapokban megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelem az adott jogosultsági hónapban nem állapítható meg, akkor az adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részt kell figyelembe venni.

Az éves 7 881 420 forint jövedelem felett a diák 15 százalék szja-t fizet. Ha ez a jövedelem kifizetőtől származik, akkor a magyar társaság az adót levonja. Az adólevonás egyébként akkor is megtörténik, ha a fiatal nyilatkozik, és kéri az előleg megállapítását. Ilyen előfordulhat, ha a fiatal már más munkajövedelménél elérte az értékhatárt.

Ha a diák nem tesz nyilatkozatot, akkor az összevont adóalapba tartozó rendszeres munkajövedelmet juttató kifizető az adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként csökkenti legfeljebb a KSH által közzétett bruttó átlagkereset összegével. Ha a fiatal nem tesz nyilatkozatot a kedvezmény mellőzésére vonatkozóan és emiatt a bevallásában az adóévben a 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet keletkezik, akkor a befizetési különbözet után a fiatalt 12 százalék különbözeti bírság terheli.

Szerencsés helyzetben van az a diák, aki éves viszonylatban nagyobb összegű rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ha nyáron egy-egy munkára további megbízást vállal, megfontolandó a tevékenységet egyéni vállalkozásban átalányadózóként végeznie. Ennek előnye az átalányadózás mentességi szabályából következik. Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha éves szinten a vállalkozásból származó jövedelme nem éri el az éves minimálbér felét. Ez azt jelenti, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2025-ben nem haladja meg az 1 744 800 forintot. Ez 40 százalékos átalányköltség alkalmazásakor 2 908 000 forint bevételnek felel meg. Nem árt tudni, hogy ezt a mentességet nem kell arányosítani, így az év közben kezdő egyéni vállalkozás esetén is a teljes mentesség érvényesíthető.

Ha a diák külföldön vállal munkát, akkor figyelnie kell arra, hogy adót többnyire a munkavégzés országában kell fizetnie. Ettől függetlenül adóbevallási kötelezettsége Magyarországon is felmerülhet, de magyar szja-t attól függően kell fizetnie, hogy a munkavégzés országával van-e Magyarországnak kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye vagy nincs. Ha van egyezmény, az adózást befolyásolja a diák adóügyi illetősége, valamint az is, hogy az egyezmény értelmében az egyes jövedelmek után melyik országban kell az adót megfizetni. Például, ha a magyar magánszemély munkaviszonyt létesít egy osztrák foglalkoztatóval, és Ausztria területén végzi a munkát, akkor az adót Ausztriában kell megfizetnie, az ott érvényes előírások szerint. Ez esetben a jövedelmet csak tájékoztató adatként kell a magyar bevallásban feltüntetni. Viszont magyar adóalap hiányában a fiatalok kedvezménye sem értelmezhető.

Nem egyezményes országban végzett munkánál szja-előleget Magyarországon nem kell fizetni, de év végén az adóbevallásban fel kell tüntetni a külföldön szerzett jövedelem összegét és a külföldön megfizetett adót. Ilyen esetben a magyar illetőséggel rendelkező személy beszámíthatja a külföldön megfizetett adó 90 százalékát a magyar adóba. Ha marad adóalapja, és a fiatalok kedvezményének feltételei fennállnak, akkor a fennmaradó rész a kedvezménnyel csökkenthető.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnél az adót általában a magánszemély illetősége országában kell megfizetni, ha a munkavégzés helyén nem jön létre telephely, amely alapján ott kell az adót megfizetni.

Önálló tevékenységgel összefüggésbe megemlítendő, hogy egyre több fiatal végez munkát itthon a szobájában, valamely interneten kötött megállapodás alapján. Ilyen esetben a munkavégzés Magyarországon történik, így a jövedelem Magyarországon adóztatható, mivel a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, az szja-kötelezettség a magánszemélyt terheli.

Ez azt jelenti, hogy a külföldi pénznemben keletkező jövedelmet az adó megállapítása érdekében forintban kell meghatározni az szja-törvény 6. §-ában foglalt előírások szerint.

Önálló tevékenységnél a bevétel és a költségek különbözete vagy a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ez után negyedévet követő hó 12-én szja-előleget kell fizetni. Az előleg összegét az éves szja-bevallásban negyedéves bontásban fel kell tüntetni. A külföldi cégtől származó jövedelem összevonás alá esik, és ha a külföldi cég foglalkoztatónak minősül, akkor a 25 év alattiak kedvezménye is levonható az adóalapból.

Fontos felhívni a figyelmet arra, ha külföldi céggel köt a diák jogviszonyt, akkor vizsgálni kell, hogy tb- és szocho-kötelezettség keletkezik-e. Ha igen, és a külföldi foglalkoztató nem teljesíti a járulék bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét, akkor a járulékot és a szochót a diáknak kell havonta bevallania 08INT nyomtatványon. Ilyen esetben figyelni kell arra is, hogy a szocho az szja-alap megállapításakor költségként elszámolható – feltéve, hogy nem 90 százalékos adóalapot alkalmaz. Ha a tevékenység munkaviszony alapján történik, mely esetben a szocho költségként történő figyelembevétele nem lehetséges, akkor az szja alapja a bevétel 89 százaléka.

Ha a külföldi cégtől kapott jövedelem kifizetésére nem díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján kerül sor, akkor az adót az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, de a 25 év alatti kedvezmény nem érvényesíthető. Ilyen helyzetben a szerződés megkötése előtt fontos körültekintően mérlegelni, hogy kinek és milyen adókötelezettsége keletkezik Magyarországon, és a kötelezettség elmulasztása milyen következményekkel jár.