hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Családi gazdaság alapítására és működtetésére vonatkozó alapvető szabályok

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő

A „családi gazdaság adózása” címmel érkezett olvasói kérdéshez – pontosabban az arra foglaltakra írt válaszomból megjelent cikkhez – több hozzászólás, vélemény jutott el hozzám a családi gazdaság munkaviszonyban álló vezetőjének társadalombiztosítási jogállását érintően, illetve abban a kérdésben, hogy a családi gazdaság tagjainak muszáj-e közös háztartásban élniük, vagy sem. Mindezekre reagálva, fontosnak tartom a szóban forgó kérdésre adott válaszomat kiegészíteni az alábbiakkal.

Előzménycikkünk a témában: Ők lehetnek családi gazdaság tagjai, és így adóznak

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. paragrafusa rögzíti az e tekintetben lényeges definíciókat, így

– családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem;

– családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy;

gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. kormányrendeletben előírtak szerint alapítható családi gazdaság.

A hivatkozott jogszabály alapján a családi gazdaság akkor vehető nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó – a fentebb citált definícióból tudjuk, ő a családi gazdaság vezetője – a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolja

– nyilatkozatát arról, hogy a földtörvény szerint élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet kíván folytatni (a kormányrendelet az 1994. évi LV. törvényben kapott felhatalmazásra – és így a törvény címszó alatt is értelemszerűen  e joganyagra – hivatkozik, holott azt a földforgalmi törvény 126. paragrafusának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. május 1-jétől, bár ez a fentebb idézett definíciókban nem okoz változást),

– bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot, vagy ilyen okirat hiányában a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy igazolja, hogy legalább 3 éve – a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt – mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és csatolja az adóbevallása másolatát,

továbbá nyilatkozik arról is, hogy

lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van,

– a kormányrendelet 3. paragrafusában részletezettek szerinti szerződést a gazdálkodó család tagjai megkötötték,

– rendelkezik érvényes őstermelői, illetve egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és

– a szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.

A 326/2001. kormányrendelet 1. paragrafusa szerint "e rendelet alkalmazásában élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek minősül a törvény 3. paragrafusának k) és l) pontjaiban meghatározott tevékenység, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az – 5. számú melléklet szerint kiszámított – 50 százalékos arányt eléri". A törvény 3. paragrafusának k) és l) pontjai a mezőgazdasági tevékenység, illetve a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység (például falusi turizmus) fogalmát határozzák meg.

Fentiekből következően – a szóban forgó kormányrendelet alapján – az „élethivatásszerűen” végzett tevékenység iránti elvárás a mezőgazdasági tevékenységet és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet folytató családi gazdálkodónak az e tevékenységekből származó bevételeinek az érintett összes bevételéhez viszonyított arányát fejezi ki, és nem azt a feltételt, hogy az illetőnek más jogviszonya nem lehet. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú melléklete III. részének e) pontja értelmében a családi gazdálkodóknak a közös őstermelői tevékenységre irányadó szabályok szerint kell eljárniuk adókötelezettségük megállapítása során. A közös őstermelői tevékenység folytatásával kapcsolatos nyilatkozat (szja-törvény 78/A §) feltétele, hogy az érintettek közös háztartásban éljenek. 

Ugyanakkor a közös őstermelésre irányadó szabályok a családi gazdaság tagjaira adójogilag érvényesek, a fentebb hivatkozott kormányrendelet a családi gazdaságként történő nyilvántartásba vétel feltételeként ezt – és így az érintettek közös háztartásban élését – nem írja elő.

A Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja szerint akkor biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő szolgálati ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen legalább 20 év.

Továbbá a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy mikor nem biztosított az őstermelő. E szerint nem biztosított:

– az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja,

– aki egyéb jogcímen biztosított – ide nem értve a Tbj. 5. paragrafusának g) pontja és a (2) bekezdés szerint biztosítottat,

– továbbá az az őstermelő, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és özvegyi nyugdíjban részesül.

Fentiekből következően, ha az őstermelő – mint a szóban forgó kérdésben szereplő gazdálkodó – egyidejűleg munkaviszonyban is áll (függetlenül attól, hogy a munkaviszonyában hány órát dolgozik), vagy társas vállalkozó (például betéti társaság személyesen közreműködő tagja), vagy saját jogú nyugellátásban részesül (például a nők 40 éves korengedményes nyugdíjában), vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és özvegyi nyugdíjban részesül, akkor, mint őstermelő nem lesz biztosított.

A Tbj. nem ír elő a munkaviszony heti időtartamára vonatkozó feltételt e vonatkozásban! Az egyéni- és társas vállalkozók esetében is csak annyiban nevesíti a munkaviszony heti 36 órát elérő időtartamát, hogy ez esetben nem köteles az egyéni és társas vállalkozó e minőségében a járulékalap kötelező minimumának megfelelő összeg után járulékot fizetni, de azt nem állítja e törvény, hogy a heti 36 óránál rövidebb időtartamú foglalkoztatás – önmagában – nem eredményezné azt, hogy az érintett biztosítottnak, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultnak minősül. A heti 36 órát elérő munkaviszony tehát nem a biztosítási kötelezettség fennállása, hanem a járulékfizetés kötelező mértéke kapcsán vízválasztó e körben is.

Amennyiben az őstermelő e tevékenysége mellett olyan egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll (például megbízási szerződés alapján dolgozik), amelyben biztosított (azaz e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét), akkor ezzel párhuzamosan, mint őstermelő is biztosított.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Rokkantsági ellátás újraszámítása

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

NTAK adatszolgáltatás számlázás esetén

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink