Amit a magánszálláshely-szolgáltatásról jó tudni – tekintettel a védelmi intézkedésekre is

A nyár közeledtével szaporodik azoknak a magánszemélyeknek a száma, akik a pihenni vágyóknak szálláshely-szolgáltatást nyújtanak. A mostani írásban ennek általános feltételeit nézzük át, tekintettel a koronavírus-járvány miatt hozott védelmi intézkedésekre vonatkozó szabályokra is.

Abban az esetben, ha a magánszemélyek szálláshely-szolgáltatási tevékenységet kívánnak folytatni, többféle adózási mód közül választhatnak. Legtöbben ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatják.

A tapasztalatok alapján sokan nehezen tudnak különbséget tenni a bérbeadói és a szálláshely-szolgáltató tevékenység között. A kérdés eldöntésében azt a kérdést kell feltenni, hogy ki takarít? Szálláshely-szolgáltatás esetén ez a tulajdonos feladata, hiszen szolgáltatást nyújt, míg bérbeadás esetén ez a bérlő feladata. Ebből az is következik, hogy a magánszemély – mivel egymástól független két tevékenységről van szó – szálláshely-szolgáltatás mellett bérbeadói tevékenységet is végezhet.

Engedélykérés

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

A Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni.

A Korm. rendelet 2. § 39. pontjában megfogalmazott értelmező rendelkezés szerint a Kertv. 2. § 39. pontjában meghatározott magánszálláshely minősül, azaz:

„magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat”.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja miként történi a bejelentkezés a NAV-hoz és a jegyzőnél, milyen feltételei vannak a tételes átalányadózásnak szálláshely-szolgáltatás esetében, illetve mikor keletkezik szochofizetési kötelezettség, és milyen szabélyok vannak most életben a védelmi intézkedések miatt!