2021. évi fizetővendéglátás adózása – online számlaadat-szolgáltatás

Megosztás Tetszik

Balatoni nyaraló bérbeadásánál milyen nyilvántartási és adófizetés terheli a bérbeadót, különös tekintettel a NAV-val összekötött számlázásra? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint az a magánszemély minősül fizetővendéglátó-tevékenységet folytató magánszemélynek, aki nem egyéni vállalkozóként – a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében – nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A kereskedelemről szóló 1995. évi CLXIV. törvény magánszálláshelyként definiálja azt a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából hasznosított lakást vagy üdülőt, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítását, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Szintén a kereskedelemről szóló törvény határozza meg a szálláshely-szolgáltatást, mint üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását.

A fenti követelményeknek megfelelő fizetővendéglátó-tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) alkalmazása során kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül, nem pedig ingatlanbérbeadásnak.

Az áfatörvény szerint az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül, nem alkalmazható adómentesség, tehát a fizetővendéglátó-tevékenység az áfa rendszerében minden esetben áfaköteles, az áfa mértéke 2020. január 1-jétől 5 százalék, kivéve, ha alanyi adómentességet, nem tárgyi mentességet választ.

A fizetővendéglátó-tevékenység esetén is az általános számlázási szabályok érvényesek, az áfatörvény nem szabályozza másképpen az általánostól, így különös mentességet nem ad a számlakibocsátási kötelezettség alól.

Ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra is vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség már általános kiterjesztett szabálya szerint is, ha a szolgáltatás igénybe vevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát, akkor adóalany és adóalany közötti ügylet már 2020. 07. 01-jétől. Amennyiben a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak, hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb tényezőtől függetlenül – 2021. július 1-től az online számlaadat-szolgáltatás teljes körűsége áll fenn az alábbiak szerinti nevezzük halasztással és változással.

1. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség továbbra is az áfa adóalanyokat (az adóalany fogalmát az áfatörvény 5. §-a tartalmazza) terheli, vagyis azokat, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megállapított adószámmal rendelkeznek vagy ilyennel kellene rendelkezniük. Az áfa adóalanyok körébe beletartoznak az alanyi adómentességet és a különös adózási módot (például különbözet szerinti adózást) alkalmazók, valamint a kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (vagyis tárgyi adómentes) tevékenységet végzők is. Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik továbbá a katásokra, és az olyan adóalanyokra is, amelyek valamely speciális körülmény folytán minősülnek áfaalanynak (például tulajdonostársak közösségeként vagy sorozatjellegű ingatlanértékesítésre tekintettel váltak áfaalannyá).

Azok az adóalanyok, akik nem kizárólag belföldön végeznek gazdasági tevékenységet, a belföldi áfaalanyként (belföldi adószámuk alatt) végzett tevékenységük tekintetében kötelesek számlaadat-szolgáltatást teljesíteni. Így a kötelezettek körébe tartozik a belföldön gazdasági tevékenységet végző külföldi vállalkozás is (függetlenül attól, hogy belföldön állandó telephellyel, vagy csak áfaregisztrációval rendelkezik). Adatszolgáltatási kötelezettségük azonban nem terjed ki a másik tagállami vagy harmadik országbeli adóalanyiságuk körében végzett tevékenységükre.

Továbbá tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanyt személyében terheli, az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is az adóalanynak kell teljesíteni, ha a számlát az áfatörvény 161. §-a alapján a nevében és képviseletében eljáró személy állítja vagy bocsátja ki. Meghatalmazotti számlakiállítás/számlakibocsátás esetén az adóalany meghatalmazottja az adóalany nevében kibocsátott számláról az adatszolgáltatást teljesítheti, azonban az őt megbízó adóalany nevében. Ennek feltétele, hogy a meghatalmazott az adóalany (elsődleges vagy másodlagos, illetve technikai) felhasználójaként az online számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen.

2. Adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletek

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség azokra az adóalany által teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számlákra terjed ki, amelyekre az áfatörvény 158/A § alapján az áfatörvény számlázással kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez főszabály szerint a belföldön teljesített ügyleteket fedi le. Idetartoznak továbbá azok az ügyletek (áfatörvény 158/A § (2) bekezdés a) és b) pontja), amelyek

♦ teljesítési helye a Közösség más tagállamába esik, a számlakibocsátó magyar adóalany a teljesítés helye szerinti tagállamban gazdasági céllal nem telepedett le, vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye nem a teljesítési hely szerinti tagállamban található, és az adó megfizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő kötelezett – kivéve, ha a számlát a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője állítja ki (ez esetben a számlázásra a teljesítés helye szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni, mely, ha Magyarországon kívül van, akkor a számla adatszolgáltatási kötelezettség alá sem esik);

♦ a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van, és az adóalany székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alól kivételt képez az olyan szolgáltatásnyújtás, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok szerint tesz eleget. A mentesítés azokra a belföldön nem letelepedett adóalanyokra is kiterjed, akik belföldön jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe, és ezért a másik tagállamban teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaik tekintetében is az áfatörvény számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

Függetlenül a belföldi teljesítési helytől nem kell adatot szolgáltatni a belföldön teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásaikról [áfatörvény 45/A § (1) bekezdés szerint adózó telekommunikációs, elektronikus úton nyújtott szolgáltatás valamint rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás] azoknak az adóalanyoknak, akik nem Magyarországon jelentkeztek be az egyablakos rendszerbe. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatás nyújtójának nem az áfatörvény szabályait kell alkalmaznia a számlakibocsátás során.

Az ügylet teljesítési helyének megállapítására az áfatörvény II. fejezetének szabályai az irányadók.

Mindezekre tekintettel az alábbi ügyletekről számlaadat-szolgáltatást kell teljesíteni:

♦ a belföldi adóalany által belföldön ellenérték fejében teljesített ügyletekről, ideértve az adómentes és az ún. belföldi fordított adózás (áfatörvény 142. §) alá tartozó ügyleteket is;

♦ a belföldről küldeményként feladott, fuvarozott termék esetén az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésről és Közösség területén kívülre irányuló (export) értékesítésről;

♦ a Magyarországról másik tagállamba teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet körülményeire tekintettel Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség (áfatörvény 29. §);

♦ a Közösség más tagállamából Magyarországra irányuló távértékesítésről, amennyiben az ügylet után Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség (áfatörvény 29. §-ának tartalmában megfelelő más tagállami szabály alapján);

♦ belföldi adóalany által az áfatörvény területi hatályán kívül a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni (kivéve önszámlázás esetén);

♦ belföldön székhellyel vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephellyel rendelkező adóalany által az áfatörvény területi hatályán kívül, a Közösség területén kívül teljesített ügylet esetén [áfatörvény 158/A § (2) bekezdés b) pontja];

♦ nem belföldi letelepedésű adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére nem a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő kötelezett.

Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni:

♦ belföldi teljesítési helyű Közösségen belüli termékbeszerzésről és a termékimportról;

♦ nem belföldi adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany kötelezett;

♦ nem belföldi adóalany által belföldi teljesítési helyű távolról is nyújtható szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettség teljesítéséhez egy másik tagállamban jelentkezett be az egyablakos rendszerbe;

♦ belföldi adóalany által az áfatörvény területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;

♦ belföldi vagy a Közösség területén nem letelepedett adóalany által az áfatörvény területi hatályán kívül, a Közösség másik tagállamában teljesített távolról is nyújtható szolgáltatásokról, ha az adóalany ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer használatával tesz eleget;

♦ az áfatörvény területi hatályán kívül teljesített ügyletről, amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany székhelye vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye nem belföldön található;

♦ a Magyarországról teljesített távértékesítésről, amennyiben az ügylet után (akár az adózó döntése nyomán, akár az értékhatár túllépése miatt) nem Magyarországon keletkezik adófizetési kötelezettség;

♦ kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági tevékenység esetén a felvásárlási okiratról [áfatörvény 202. § (2) bekezdés a) pontja].

3. Adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok

A szolgáltatandó adatok meghatározó részét 2021. január 4-étől is a számla áfatörvény szerinti kötelező adattartalma alkotja (áfatörvény 169–172. §, 176. §), az adatszolgáltatás alá eső számlák alapjául szolgáló ügyletek vevői körének változásával és a NAV által elkészített bevallástervezet alkalmazásának 2021. évközbeni bevezetésével összefüggésben a jogszabály az áfatörvény szerinti kötelező adattartalmán felüli, illetve nem adóalany természetes személy vevő esetén annál kevesebb adat szolgáltatására vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

3.1. Nem adóalany természetes személy vevő adatai

Az áfatörvény rendelkezései alapján a vevő neve és címe mindig kötelező adatát képezi a számlának [áfatörvény 169. § e) pontja], akkor is, ha a vevő nem adóalany természetes személy. Ettől eltérően az adatszolgáltatásban nem szerepeltethető a vevő neve és címe, ha az nem adóalany természetes személy (áfatörvény 10. számú melléklet 2. és 4. pontja).

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy egy egyébként áfaalany személy, szervezet a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele során adóalanyi minőségében és nem adóalanyi minőségében is eljárhat. Azon ügyletek esetében, amelyeknél kérdéses, hogy a partner e termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel során nem adóalanyként vagy adóalanyi minőségében jár-e el, a partner nyilatkozata az irányadó (az adóalanyi minőségben való eljárás jellemzően az adószám megadásával megvalósul).

3.2. Vevői adószám

Ha a számlán az áfatörvény 169. § d) pontja alapján kötelező vevői adószámot vagy annak első 8 számjegyét szerepeltetni, akkor azt a számlaadat-szolgáltatásnak is tartalmaznia kell. Ezen esetek a következők:

♦ Ha a számlázott ügylet fordított adózás alá tartozik, akkor a számlán – és ebből kötelezően az adatszolgáltatásban – szerepeltetni kell az adófizetésre kötelezett adóalany, áfafizetésre kötelezett jogi személy adószámát (áfatörvény 169. § d) pont da) alpontja).

♦ Ha a számlázott ügylet belföldi fordított adózás alá tartozik, akkor a számlán az adófizetésre kötelezett termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószámának 11 számjegyét kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás alá eső, a Közösség másik tagállamában teljesített, fordított adózás alá tartozó ügylet esetén ez az adószám a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő másik tagállami adóalany, áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószáma [áfatörvény 258. § (3) bekezdés b) pontja]. A Közösség területén kívül teljesített, fordított adózás alá tartozó esetben a harmadik állambeli termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő adószáma alatt, az adott államban áfa vagy hasonló adó fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló jel értendő (ha van ilyen) [áfatörvény 258. § (3) bekezdés c) pontja].

♦ A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kiállított számlán a más tagállamban Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímen adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy termékbeszerző más tagállami közösségi adószáma (áfaszáma) szerepeltetendő [áfatörvény 169. § d) pont db) alpontja].

♦ Ha a vevő belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, akkor az ügyletet teljesítő, belföldön letelepedett adóalanynak a számlán – függetlenül attól, hogy a bizonylat tartalmaz-e áthárított áfát illetve milyen összegben – fel kell tüntetni az adószámának/csoportazonosító számának első 8 számjegyét [áfatörvény 169. § d) pont dc) alpontja].

3.3. Az ügylet adatai

A számláról szolgáltatandó adatok köre 2021. január 4-étől alapvetően a számla kötelező adattartalmát öleli fel. Emellett meghatározott esetekben kiterjed egyéb olyan adatokra is, amelyek a számlázott ügyletre vonatkoznak, de nem részei a számla áfatörvényben meghatározott kötelező adattartalmának. Ez alapján az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell,

♦ hogy az ügylet az áfatörvény területi hatályán kívül esik (áfatörvény 10. számú melléklet 5/A pontja), ha az ügylet teljesítési helye nem belföldön van;

♦ hogy az ügylet az áfatörvény 11. §-a alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek vagy 14. §-a alapján ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany tőle eltérő személy, szervezet részére ilyen ügyletet teljesít, továbbá azt, hogy a számlában feltüntetett áfát a terméket, szolgáltatást kapó fél köteles-e megtéríteni (áfatörvény 10. számú melléklet 4/A pontja).

Szerepeltetendő továbbá az adatszolgáltatásban
♦ az adó alapjának meghatározásakor használt pénznem (áfatörvény 10. számú melléklet 2. és 4. pontja);
♦ külföldi pénznem esetén az adóalap forintra való átszámításához alkalmazott – áfatörvény 80. § és 80/A § szerinti – árfolyam (áfatörvény 10. számú melléklet 2. és 4. pontja); és
♦ külföldi pénznem esetén, ha a számla számlázó programmal kiállított, akkor a forintra átszámított adatok is (áfatörvény 10. számú melléklet 4. pontja);
♦ a teljesítésről kiállított (vég)számlákat érintő adatszolgáltatásban a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével adódó különbözetet, ha az adóalany részére előleget fizettek.

Ez utóbbi szabály a számlabefogadó adóalany adatszolgáltatását is érinti, azaz neki is szükséges a teljes végösszeg mellett az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot szolgáltatni.

4. Az adatszolgáltatás módja, határideje

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja, határideje 2021. január 4-étől nem változik.

Ennek megfelelően a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén
♦ ha a számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számla kibocsátását követő naptári napon belül;
♦ ha a számlában nincs áthárított adó vagy a számlában áthárított adó kevesebb, mint 500 000 forint, akkor a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül
kell az adatokat az online számla rendszerben rögzíteni (áfatörvény 10. számú melléklet 3. pontja).

A számlázó programnak továbbra is – a gép-gép interfész használatához szükséges azonosító adatok megküldése mellett – a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, XML-formátumban, a NAV közleményében meghatározott módon és adatszerkezetben, elektronikus úton kell továbbítania az adatokat az online számla rendszerbe. Az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az adatszolgáltatás az online számla rendszerbe beérkezett és a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta [áfatörvény 10. számú melléklet 4. pontja és számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 4/A fejezete].

5. Alkalmazás

A módosult előírásokat
♦ a számlázó programmal 2021. január 4-én és azt követően kiállított és
♦ a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával 2021. január 4-én és azt követően kibocsátott
számlára kell alkalmazni (áfatörvény 339. §-a).

6. A kötelezettség elmulasztásának következményei

A NAV honlapján 2020. december 16-án megjelent közleményben foglaltak szerint a NAV a 2021. január 4. és március 31. közötti időszakra vonatkozóan – meghatározott feltételek mellett – nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-étől újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. Szintén legkésőbb 2021. március 31-éig van lehetősége az áfaalanyoknak számlázó programjaikat felkészíteni az új, 3.0-ás verziójú séma alkalmazásával történő adatszolgáltatásra a NAV által alkalmazandó szankciók nélkül, a hivatkozott közleményben foglaltak szerint.

A szankciómentes időszakot követően, az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett áfaalany számlaadat-szolgáltatása teljesítésének elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetében az adóhatóságnak törvényi felhatalmazás [az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 229. §-a szerint] alapján az eset összes körülményének mérlegelésével lehetősége van mulasztási bírság kiszabására. [Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/23460-1/2020. – NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507386000/2020.]

Az áfatörvénynek a nyugtakibocsátásra vonatkozó szabálya is érvényes fizetővendéglátó-tevékenység esetén, vagyis számla hiányában a szolgáltató köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (az ún. pénztárgép rendelet) szerint szálláshely-szolgáltatás (kivéve falusi szálláshely-szolgáltatás) esetén a nyugtaadási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető.

Az áfatörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szolgáltató nyugta helyett számla kibocsátásával teljesítse bizonylatadási kötelezettségét. Amennyiben a szolgáltató ezt a lehetőséget választotta, akkor eleget kellett tennie az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet előírásának.

Mivel az áfatörvény adatszolgáltatásra vonatkozó szabályai kiegészültek, így január 4-étől a számlarendeletben sem kizárólag a számla kötelező adatartama, hanem az áfatörvény szerint a kötelező adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adattartalom kerül meghatározásra, mint adatszolgáltatási kötelezettség.

A fenti (jogtechnikai jellegű) szabályon felüli, sokkal fontosabb rendelkezések is megállapításra kerülnek, amelyek nagyban csökkentik az adminisztrációs kötelezettséget. A számlarendeletben hatályát vesztik a számlázórendszerek bejelentési kötelezettségével kapcsolatos szabályok, azaz nem lesz kötelező a számlázórendszereket bejelenteni sem a használatbavételkor, sem a használatból való kivonáskor.

A másik várva várt módosítás a PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség kivezetése volt. A pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok mentesülnek a pénztárgéphasználat alól az 50/2013. NGM rendelet alapján, ha minden ügyletükről számlát bocsátanak ki, és ezen kiállított számlákról külön adatszolgáltatást tesznek. Mivel január 4-étől gyakorlatilag minden számla érintett lett az adatszolgáltatási kötelezettséggel, így ezen külön pénztárgép helyetti számlákra vonatkozó (PTGSZLAH) kötelezettség fenntartása felesleges volt, így ezen kötelezettség is kivezetésre került 2021. január 4-étől.