A nap kérdése: magyar adóilletőségűvé válás esetén a harmadik országban szerzett jövedelem melyik országban válik adókötelessé?

Megosztás Tetszik

Egy orosz állampolgárságú magánszemély, aki jelenleg Dubajban rendelkezik tartózkodási engedéllyel és ottani adóilletőséggel, de a közeljövőben magyarországi tartózkodási engedélyt is szerez, és előreláthatóan évente több, mint 183 napot fog Magyarországon tartózkodni, így magyar adóilletőségűvé válik, akkor a dubaji megbízásból származó jövedelme melyik országban válik adókötelessé? Ebben az esetben a jövedelem milyen módon és milyen adókötelezettségek mellett adózik Magyarországon? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSE RÉSZLETESEN:

Adott egy orosz állampolgárságú magánszemély, aki jelenleg Dubajban rendelkezik tartózkodási engedéllyel és ottani adóilletőséggel. Dubajban magánszemélyként tanácsadói megbízási szerződést kötött, és ebből származó jövedelme jelenleg ott keletkezik. Várhatóan a közeljövőben magyarországi tartózkodási engedélyt (ún. „fehér kártyát”) is szerez, és előreláthatóan évente több, mint 183 napot fog Magyarországon tartózkodni, így magyar adóilletőségűvé válik. A magánszemély ugyanakkor a tanácsadói tevékenységéből származó jövedelméről továbbra is a dubaji adataival kíván számlát kiállítani. Álláspontom szerint, ha magyar adóilletőségűvé válik, úgy a dubaji megbízásból származó jövedelme is Magyarországon válik adókötelessé. Kérem szíves állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy ebben az esetben a jövedelem milyen módon és milyen adókötelezettségek mellett adózik Magyarországon! Továbbá – elnézést a kiegészítő kérdésért – érdekelne, hogy ha a magánszemély évente 183 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon, ugyanakkor rendelkezik magyarországi tartózkodási engedéllyel és bérelt ingatlannal, ezek a körülmények befolyásolják-e az adóilletőség megállapítását.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Egyetértek Önnel, ha az orosz állampolgár mind a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [azaz (magyar) Szja törvény], mind a Dubajjal kötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében magyar illetőségű lesz, akkor a világjövedelme után Magyarországon kell az adót megfizetnie.

Az adókötelezettség – ha a magánszemély foglalkoztatásra irányuló megbízási szerződés alapján végzi a munkát –, az illetőség országában keletkezik, ott adóztatható az önálló tevékenységre irányadó szabályok szerint. Ez azt jelenti, hogy a magyar illetőség idejére Magyarországon kell az adót megfizetni.

A bevétellel szemben költségelszámolásra van lehetőség, vagy a bevétel 90%-át tekinti jövedelemnek.

Mivel van Oroszországgal szociális biztonsági megállapodás (tb-egyezmény), ha az orosz magánszemély Magyarország területén végez tevékenységet, vizsgálni kell a munkavégzés összes körülményét és azt, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében a magánszemély Magyarországon lesz-e biztosított.

Mivel a magánszemély nem kiküldetésben dolgozik Magyarországon, nagy valószínűség szerint járulékot és szochót is kell fizetnie. Ezt azonban a megbízási szerződése alapján lehetne megítélni.

Abban az esetben, ha a magánszemély 183 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon akkor az illetőséget tovább kell vizsgálni.

• Az Szja törvény alapján magyar illetőségűnek tekintendő a nem huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár is, ha kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye; vagy a létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; vagy szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg.

Amennyiben a dubaji illetősége fennmarad és ezt a dubaji adóhatóság által kiállított illetőségigazolással is tudja igazolni, akkor vizsgáljuk az Egyezmény illetőségi cikkét.

• Ha mindkét országban rendelkezik állandó lakóhellyel, akkor a legszorosabb személyes és gazdasági kapcsolatokat vizsgáljuk.
• Ha ez alapján sem tudjuk eldönteni az illetőséget, akkor a 183 nap lesz a meghatározó.
• Illetve, ha egyik országban sem tölt 183 napot, akkor az állampolgárságot kell figyelembe venni. Ez viszont orosz, és ekkor meg kell vizsgálni az orosz-magyar kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt is – amelyet Oroszország ugyan felfüggesztett, de Magyarország alkalmazza. Ezek alapján eljuthatunk az orosz illetőséghez, melyet orosz illetőségigazolással kell bizonyítani.

A leírtakból is látható, hogy az eset komplikált és döntő hatással bír az illetőség vizsgálata.