Termékimport harmadik országból

Megosztás Tetszik

Mi a megoldás, ha a vállalkozás Angliából vásárol terméket továbbértékesítési szándékkal, és szeretné, ha a leendő vevő vámoltatná el az árut? Hogy alakul ilyenkor az áfakötelezettség? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: adott egy magyar kft., amely harmadik országból (Anglia, ahol nincs bejelentkezve, nincs ottani adószáma) vásárolt terméket. Nem bejegyzett kereskedő, nincs semmilyen külön importáláshoz kapcsolódó engedélye, általában amikor terméket vásárol harmadik országból, akkor megbíz valakit (pl. DHL), aki eljár a nevében a vámeljárás során, de a nevére szóló vámhatározatot kap ezekben az esetekben. Tehát, egy „mezei” cég ebből a szempontból. A kérdéses eset: az angliai beszerzésről a számla rendelkezésére áll, ki is fizette a terméket banki utalással. Lehetséges-e olyan szabályos behozatali vámeljárás, amikor a terméket nem ez a cég, aki az eredeti vevő, akinek a nevére a számla szól, hanem egy másik cég szállíttatja és vámoltatja le, akinek az eredeti vevő cég időközben magyar áfával már eladta a terméket. Tehát, nem a termék eredeti vevője, akinek a nevére az angol számla szól, hanem az új tulajdonos vámoltat és fizeti a vámot, import áfát.

• Ha igen, akkor hogyan történik a folyamat ebben az ügyben? Milyen számla alapján történik a vámkezelés és a közterhek kivetése?
• Ha nem adhatja el a vámeljárás előtt, akkor van-e olyan lehetőség, hogy a „leendő” vevő, aki meg fogja venni a terméket itthon, ő szállítsa és vámoltassa le itthon a terméket és fizesse meg a közterheket utána?
• El lehet adni ilyen esetben, amikor a termék még nincs itthon szabadforgalomba helyezve az áru magyar számlával és áfával?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen, lehetséges olyan behozatali vámeljárás, amikor a terméket nem az eredeti vevő, hanem egy másik cég szállíttatja és vámoltatja le. Ilyenkor az ügyletben lesz egy angol-magyar, és egy magyar-magyar értékesítési számla, és feltételezhetően az áru közvetlenül Angliából érkezik a végső magyar vevőhöz, és az import vámkezelésre Magyarországon a végső vevő magyar cég nevében kerül sor.

Több szempontból lényeges kérdés, hogy mikor történik meg az önök értékesítése a végső vevő, azaz a másik magyar cég felé.

Egyrészt azért kell ezt vizsgálni, mert a végső vevő vámkezeléséhez azt a számlát kell használni, amely a közösségbe történő behozatal előtti utolsó értékesítéshez kapcsolódik. Ez egyaránt lehet az angol számla vagy az önök számlája is. A felmerülő vámot és import áfát az ezen a számlán szereplő áruérték figyelembevételével fogja a vámhatóság megállapítani a szabadforgalomba helyezés során.

Továbbá az önök értékesítésének az áfakötelezettségét is az ügylet teljesítésének időpontja alapján kell meghatározni.

Ha a továbbértékesítés az Unióba történő beérkezés előtt megtörténik, akkor önök egy áfa hatályon kívüli számlát állítanak ki az ügyletről, és mivel ez az értékesítés minősül a közösségbe történő behozatal előtti utolsó értékesítésnek, a végső vevő ezt a számlát fogja használni a vámkezeléshez, és ez alapján keletkezik az importáfa- és vámfizetési kötelezettsége.

Ha az önök értékesítése az áru közösségbe érkezését követően történik, akkor a vámkezeléshez az angol számlát kell használni, az önök áfakötelezettségét tekintve pedig a következő lehetőségek állnak fenn.

• ha a továbbértékesítés az Unióba érkezést követően, de még a szabadforgalomba helyezést megelőzően történik, akkor az értékesítés az áfatörvény 111–112. § alapján mentes az adó alól;
• ha a továbbértékesítés a szabadforgalomba helyezést követően történik, akkor egy belföldi teljesítési helyű adóköteles ügyletről van szó, ebben az esetben bár valóban kétszer kell megfizetnie a végső vevőnek az áfát, a levonási jog feltételeinek fennállása esetén mind az import áfa, mind a belföldi beszerzést terhelő áfa levonható.

Ha az ügyletben a fentiektől bármiben eltérő egyéb eset áll fenn, akkor azt külön szükséges megvizsgálni.