Milliókat visz a győztes: na, de mennyi adót fizet?

Megosztás Tetszik

Egymásra licitálva tűznek műsorra a tévécsatornák különféle vetélkedőket, versenyeket, amelyek mesés díjakkal kecsegtetnek. Munkahelyek, vagy akár külső partnercégeik is meghirdethetnek versenyeket az alkalmazottak között. De vajon bruttó vagy nettó összeg az a díj, mikor kell utána adózni, egyéb közterheket fizetni, és mikor nem? Összefoglaljuk a tudnivalókat.

Cikkünk szándékosan vetélkedők, versenyek díjáról szól, kerülve a „nyeremény” kifejezést. A különbségtételt az indokolja, hogy a nyeremény fogalmát lefoglalja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (szj-törvény), amely 1. paragrafusának (1) bekezdése értelmében minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ, szerencsejátéknak minősül.

A személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény (szja-törvény) az szj-törvény hatálya alá tartozó nyeremények adózására külön szabályokat ír elő [szja-törvény 76. §], ugyanakkor konkrét rendelkezést csak a vetélkedő, verseny nem pénzben kapott – az említett nyereménynek nem minősülő – díjára vonatkozóan tartalmaz, miközben nem ad definíciót arra nézve, hogy mi minősül versenynek, vetélkedőnek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben a kialakult adóhatósági álláspont szerint elfogadható értelmezés mentén részletezzük a különféle díjakra vonatkozó adózási tudnivalókat.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig
férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.